Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

Űj módszer és szemlélet a magyar irodalom tanításában.* Irta : Dr. Sulyok Efrém. Az 1934. évi középiskolai törvény nemcsak új alapokra fektette le középiskoláink közigazgatását, hanem egységet is vitt a sokféle iskolafajba, visszaadta iskoláink öncélúságát. E nagy alkotó munka további útja az új Tanterv és Utasítások elkészítése lesz Szeretnó'k hinni, ha e mozgalmak felülről, az államkormányzatból indulnak is ki, de figyelemmel lesznek a középiskola s az élet követelményeire, s megadják a szellemi tudományok tanításának is öncélúságát, önelvűségét. Napjainkban, amikor régi élet- és társadalmi formáink lávaszerű forrongásban, szinte felbomlóban vannak, keressük a biztonságot ígérő új alapokat, új formákat. Nem lehetünk a mult elégikus dicsérői akkor, „amikor vádakat hallunk a régibb iskola és tanítási gyakorlata ellen, hallunk panaszokat az egyoldalú intellektualizmusról, mely a régibb iskolának állítólag jellemzője volt, annak pusztán tanultató és recipiáltató módszeréről, melyet az új iskolának kell öntevékenységre és munkára nevelő gyakorlatával helyettesítenie."

1) Most a középiskolának csupán egyetlen tantárgyára, az irodalomtörténetre irányítjuk figyelmünket, nézzük methodikai módszerét a múltban, hogy annál jobban lássuk a változtatás szükségét a jelenben s új irányelveket tűzhessünk ki a jövőre ! „Az irodalomeszme lassú kihűlésére mutat, hogy a nemzeti irodalom ügye az iskola és szaktudomány méreteire zsugorodik össze"

2.) S ha ennek okát keressük s megkérdezzük az iskolából rég kikerültektől, maradt e valami pozitívum, amelyet az irodalmi nevelésből a jövőre átvittek, talán a színes, lelkes magyarázatokra emlékeznek csupán, amelyet megőrzött a tanár szug* A Szombathely és Vidéke Tanári Kör 1936. május 11-i gyűlésén felolvasott tanulmány. ') Kerecsényi Dezső dr. Középiskolai irodalomismeretünk a változás útján. Budapest! evangélikus gimn. ért. 1933/34. 11. 1. 2) Thienemann Tivadar: Irodalomtörténeti alapfogalmak. Minerva, 1928. 412. lap.