Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1935

8 nyosakká lévén a test hollétéről, a víz alá merítettek egy embert és így találták meg olyan épen, mintha nemrég halt volna meg. Benedeket Szent Emmerán egyházában temették el ugyanabba a sírba, amelyben szent atyjának boldog Andrásnak csontjait őrizték. A következőket már Fülöp apát beszélte el nekem, amikor már apát voltam. IV. (Boll. V.) Midőn közeledett teste föloszlásának ideje, tudtukra adta ezt a jelenlévőknek és megtiltotta, hogy egyetlen ruhadarabját se vegyék le róla, míg meg nem érkezik Fülöp apát, akit odahivatott. Midőn az atya megérkezett és a tiszteletreméltó holttest ott feküdt, hogy megmossák, egy rézláncot találtak rajta, mely már a belső részekig hatolt. Csodálatos és hallatlan dolog ! Kivül bőr vonta be a láncot, mely belül már rothasztani kezdte a húst. Ámde a vértanuságnak ez a neme titokban maradt volna, ha a köldöknél ki nem látszott volna a lánc kötési csomója. Amint a láncot megoldva kifelé húzták, erősen hallatszott az eltört bordák zörgése. Ugyanettől az apáttól megkaptam a lánc felét és máig megőriztem, de mikor a jámbor Géza herceg elkérte tőlem, nem tudtam megtagadni a kívánságát. V. A boldog férfiú testének eltemetése után is följegyeztem mindazt, amit Fülöp apát elbeszéléséből megtudtam és ami emlékezetreméltónak látszott. (Boll. VI.) Egyszer a rablók, akinek bandái nagyrészt a vadonban tanyáznak, hajbakaptak egymás közt és amint összecsaptak, egyikük súlyosan megsebesült. A küzdelem végén a bajtársak nem akarván az erdőben hagyni ezt a sebesültet, tanácsot tartva elhatározták, hogy elviszik a föntemlített boldod András remetelakásába, akinek akkor már mindenfelé elterjedt a hire. Útközben azonban, amikor még elég messze volt az a hely, meghalt a rabló. Mégis elvitték és a kunyhóban letették az ő testét. Midőn éjféltájban éppen el akarták temetni, a halottnak hirtelen visszatért az eszmélete és kezdett fölemelkedni. A jelenlévők nagyok megrémülve ijedtükben futásnak eredtek, a föltámadt azonban visszahívta őket, mondván : ,-Ne féljetek cimborák és ne szaladjatok el, mert Szent Zoerard támasztott föl engem a halálból az életre". Azok pedig sírtak örömükben és kérték, hogy menjen velük ; ő azonban kijelentette, hogy soha sem távozik el a remetelakból, hanem mindig ott szolgál Istennek és Szent Zoerardnak. Úgy is lett, amint igérte és ott maradt haláláig. VI. (Boll. VII.) Nem akarok elhallgatni egy másik csodát sem, melyet ugyancsak Fülöp apát elbeszéléséből tudtam meg. Nyitra városában felakasztottak egy elitélt bűnöst. Isten irgalmából hamarosan megszabadulva Fülöp apáthoz ment és elbeszélte neki, hogyan szabadult meg boldog András érdemei által. Elmondta ugyanis, hogy elitélése után folyton az ő nevét hívta segítségül és mikor fölhúzták a bitófára, boldog András azonnal saját kezeivel tartotta fenn őt. Miután pedig — abban a hitben, hogy meghalt —

r valamennyien hazatértek, ő maga saját kezével oldotta le és bocsátotta el. O mily nagy Isten előtt e férfiú érdeme, aki látható alakban megjelenve, föloldozza az embereket, míg láthatatlanul az angyalok karai közt foglal helyet ! * A Szent Mór életrajzot és korképet Dr. Horváth Ádám és Dr. Mihályi Ernő kéziratai alapján állítottuk össze, a Sz. Zoerard hitvalló és Sz. Benedek vértanú életrajzainak fordítását pedig Fehér Bálint kéziratából adjuk. Barcza Leánder dr,