Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1934

641 — Most is sötét vari, most is úgylátszik, hogy minden bevégeztetett. Most is hiábavalónak látszik várakozni a sötétben a kereszt alatt, és mi mégis várunk, hiszünk és bízunk, mint azt a Szent Szűz tette. Es nekem meggyőződésem, hogy nem várunk hiába, és megjön a hajnalhasadás, a diadalmas feltámadás. Győzelem kisérje Máriás lobogótokat ! Balázs Olivér dr. ünnepi beszéde II. Rákóczi Ferenc halálának 200-ik évfordulóján 1935 ápr. 8. Ma kétszáz éve, hogy egy sokat szenvedett nagy magyar örökre lehunyta szemét idegen földön, rodostói magányában. Elete magyar élet, annak örömeivel és bánatával. Sorsa magyar sors. Szinte félelmetesen merész ívelésű, hogy aztán delelője hunytán a nyárvégi éjszakák sötétbebukó meteorjaként, nemzete sorsát példázva, szomorú számkivetésbe, megaláztatásba hulljon alá. Míg magyar rögöt taposott lába, életszakasza magyar történelem, s hazáján kívül magárahagyottság, csendes, tragikus kimúlás várt reá. Rákócziról van szó, a nagyságos -vitézlő fejedelemről, a tábortüzes, tárogatos kuruc idők imádásig szeretett vezéréről, a magyar szabadságharcok legeszményibb alakjáról. Ismert tény, hogy a nemzetek történelemi helyzetét nem mindig haderejük, gazdasági erőforrásaik, külpolitikájuk szabja meg, hanem a bennük szunnyadó erkölcsi erő, a lélek kiáradó, alakító energiája. A kurucfelkelkelés is ezt az erkölcsi erőt, a magyar lélek lelkes, diadalmas élniakarását sugározza felénk. A kurucok szerencsecsillaga letűnt, lélekbekapó édes-bús nótáik elhalgattak, tárogatóik némák lettek, tábortüzeik elhamvadtak, de eszményük ma is él sa boldog békés magyar jövő kiharcolása ma is megigézi lelkünket. Ma kétszáz év távolából hálás szívvel gyújtjuk meg a megemlékezés fáklyáját a nagy fejedelem előtt, hogy nemzeti lerongyolódásunk sötét éjjelében hitet, reményt, kitartást merítsünk életéből. Rákóczi élete, a szenvedő, hős embernek élete, kora ifjúságától egészen a sírig. Gyermekkora keserű volt. Születése után néhány hétre apátlan árva. Édesanyja életét a szigorú anyós Báthori Zsófia nehezíti meg. Majd mikor Zrinyi Ilona Thököly hódító férfiasságának lesz rabja a 7—8 éves gyermek ennek rapszodikus kilengéseit kénytelen elviselni. Végigéli Munkács hároméves ostromát, mely idő alatt a felkelők határtalan lelkesedése dédelgeti körül. A harci zajt s ágyúszót nemsokára kolostori magány követi életében. A neuhauzi, majd prágai tanulmányok után külföldi utazások, a bécsi udvari élet zajos örömei tö'tik. be fiatal éveit. Hazájától távol, lelkileg is eltávolodott attól. Hazája sorsát nem ismeri, annak fájdalmát sem hordozza szívében. Királyának hű alattvalója volt, a lázadásnak még gondolata is távol volt tőle. A tokaji zendülés fővezéri tisztét bizonyos megvetéssel veti el magától. Sorsa elől azonban nem tud kitérni A Rákócziak, Zrinyiek s Báthoryak vére pezsegi ereiben, ezek történelmi öröksége súlyos teherként üli meg lelkét. A tokaj lázadás fővezéri tisztsége elől Bécsbe menekülő Rákóczi arra az útra sodródik, ahol végül is a szabadságért fölkelt nemzet élére áll. Cum Deo pro