Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1934

641 Nem ! Kedves Testvérek ! Kitartok állításom mellett. A Mária Kongregáció Krisztus Király rohamosztaga Szűz Mária vezérlete alatt! No de mégis ! Hát mit tanulhat az a harcba induló kongreganista ifjú a Szent Szűztől, a szelídség megtestesülésétől, a liliomos Szűz Máriától ? Éppen ez az, amiről néhány szót szeretnék szólni. Elsősorban is, csendes, de annál serényebb munkát kell tanulnia a kongreganista ifjúnak a Szűz Anyától ! Olyan munkát, mint amilyen munkát 0 végzett a názárethi kis családi házban. Olyan munkát, mint amilyen munka ebben a felfordult világban igen kevés van. Csendes, elmélyedő, de annál serényebb munkát! Nem olyan munkát, mint amilyen munkát a világ szeret, — látszat-munkát, bűvészi munkát, nagy kendőlobogtatást, tereken futkosást, magas pódiumon történő hadlássák-munkát. Sőt ellenkezőleg : csendes, elmélyedő, de annál serényebb munkát. Valahogy olyan munkát, mint amilyen munkát végez az a lövészárkot ásó katona. Legyen kész az a védőtakarás, amire az Antikrisztus tábora beérkezik ! Ne találjon bennünket, mintegy nyájba verődve, lemészárlásra feltálalva, hanem harcra kész bajnokokat találjon. Továbbá bátorságra tanít bennünket a Szűz Anya ! — Amikor a menet elindult Pontius Pilátus házából, amikor a Szűz Anya meghallotta, hogy mi történt, magára kapta palástját és sietve futott fel a tekervényes hegyi útra és szembe nézve az iszonyúval, bevárta a rettenetes menetet. Micsoda hősIelkűséggel kisérte fel szent Fiát a hegytetőre, és micsoda elképesztő hősiességgel állott ott a kereszt alatt mindhalálig! — így kell nekünk is kitartanunk bátran mindhalálig! — Katholikusoknak kell lennünk, bátor, erős, lényeggel telített, aktiv katholikusoknak kell lennünk ! Nem olyan katholikusoknak, mint akik azért katholikusok, mert ez róluk írva vagyon azon a bizonyos hivatalos papiroson, — nem olyan katholikusoknak, akik katholikus voltukat legfeljebb arra tartják jónak, hogy ezzel a jelzővel igazolhassák személyazonosságukat. Nem formai, mázolt, alaki katolikusoknak kell lennünk, hanem lényeggel telített, aktiv római katholikusoknak ! Bátor katholikusoknak, mint amilyen a Szűz Anya volt ! Mindhalálig kitartó katholikusoknak ! Legyen nekünk is erőnk felmenni a Kálváriára, legyen bátorságunk ott kiállni a kereszt alá egész világ szeme előtt és ott kitartani. Ne csak az a lándzsás poroszló álljon ott a kereszt alatt, hanem álljunk ott mi is, ahova állít bennünket a mi égi Centuriónk. Végül hitet, bizalmat kell tanulnunk vezérlő Szűz Anyánktól ! — Amikor a Kálvárián feketébe borult az égbolt, s amikor a testek már mozdulatlanul függtek a kereszten, amikor már mindenki eltakarodott, és amikor úgylátszott, hogy minden bevégeztetett, amikor úgylátszott, hogy már nincs több remény, a szent Szűz még mindig ott állott a kereszt alatt és várt. — De hát mit várt a Szűz Anya ott a kereszt alatt? — Azt várta, amiben rendületlenül bízott és hitt, amiben, úgylátszik, már senki sem hitt. Hitt és bizott az a hatalmas lelkű Szűz Anya, úgy, amint még ember sohasem hitt. Bizott, hitte» hogy most jön még a hajnalhasadás, a feltámadás, a dicsőséges győzelem,