Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1932

9 ban is, akikkel karöltve dolgozott tovább nagy célja, szülőföldje természetvilágának feltárása érdekében. Közben azonban nem feledkezik meg szülőföldje állatvilágáról sem. Különösen a rovarok és lepkék világában tett szert olyan ismeretekre, melyek ó't a megye legjobb entomologusává avatták. Sőt illetékes ténvezők tanúsága szerint most sincs senki a megyében, aki ó't ebből a szempotból kielégítően pótolni tudná. Állattani tapasztalatait gimnáziumunk 1877/8. évi értesítőjében foglalta össze „A kőszegi kath. kisgyrrnasium terménytári gyűjteményei" címmel. Bár akadna a mostani gimnáziumi ifiúság sorai között, aki őt a rovartani kutatásokban követné! Mert Kőszegnek nemcsak a flóráia rendkívül gazdag, hanem ugyanezt mondhatjuk rovar- és általában állatvilágáról is. Kőszeg ugvanis annak köszönheti flóragazdagságát, hogy körnvékén három nagy flóravidék találkozik : a pontusi (Dunántúli Dombvidék, Kisalföld stb.), alpesi (Irottkő hegység), és mediterrán (Horvátország) flóravidék. Ennek a három flóravidéknek elemei vidékünkön elvegyülnek egvmással, és innét ered Kőszeg flórájának változatossága. Mivel pedig a rovarvilág elterjedése szorosan kapcsolódik a növényvilág elterjedéséhez, innét megérthető rovar- és általában állatvilágunk nagy változatossága. Fréh Alfonz azonban rovartani kutatásai közben sem feledkezett meg szívének legkedvesebb foglalkozásáról, a botanikáról. Előbb említett munkatársaival egvütt szorgalmasan gyűjtötte vidékünk növényzetét, de közben utazásokat tett más vidékekre is, bejárta a Magas Tátrát, ahonnét sok érdekes növénvt hozott haza, melvek most is megvannak gyűjteményében (pl. Arabis Halleri, és A. neglecta Tátrafüredről). Azonkívül összeköttetésbe lépett a legkiválóbb magvar botanikusokkal, sőt osztrákokkal is, akikkel élénk csereakciót folytatott. Ennek köszönhető, hogv gyüiteményében annyi alpesi növénvt találhatunk. Legjobb barátságban volt Borbás Vincével, az európai viszonylatban is számottevő kiváló magyar botanikussal. Ez a barátság annyira ment, hogy Borbás, aki „Vasvármegye növényföldrajza és flórája" (Szombathely, 1887.) c. munkájában többször említi meg őt, mint kísérőjét itteni kirándulásain, és folyton idézi is gyüitésének eredményeit, két növényfajt nevezett el Fréh tiszteletére. Sajnos, egyik sem bizonyult ügynevezett „jó fajnak", de lefokozva, mint különleges alakok, mégis megörökítik Fréh nevét a növénytani irodalomban. E növények a következők : 1. Galeopsis Frehi BORB. (Vvm. Nf. és FI. 220 lap; 71. szám), mai neve Jávorka : Magyar Flóra 871. lap, 2891. száma szerint Galeopsis Dubia LEERS Forma Frehi BORB. Nem egyéb tehát, mint az ajakosak családjába tartozó kenderkefűnek kisebb virágű és kevésbbé szőrös alakja De mint ilven is igen figyelemreméltó, mert ezt a közép- és nyugateurópai mészkerülő fajt Csonkamagyarországon csak Kőszeg vidékén találták eddig. (Jávorka szerint bizonyára csak behurcolva). Egyebütt még máig is kétes az előfordulása és Nagymagyarországon is csak Horvátország középső részein található, megművelt köves talajon. Helyi botanikusaink tehát jól tennék, ha igyekeznének újból fellelni ezt az érdekes növényt.