Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1932

10 2. Ritbus Frehi BORB. (Flora comitatus Temes, 76.) a hamvas szeder és a molyhos szeder keverékének egyik alakja (Rubus caesius L. X Rubus tomentosus BORKH ). E két közönséges szederfaj keverékfajai (hybridjei) igen elterjedtek és rendkívül változatos alakúak, s az egyes állandósult alakok faji jelleget mutatnak. Gáyer Gyula dr. Jávorka : M. Flóra 510. lapján nem kevesebb, mint 22 ilyen fajként leírt alakot sorol fel (köztük a R. Frehi-t, valamint a R. Waisbeckeri-t) és von össze a legrégibben megállapított Rubus agrestis Wet. KIT. név alatt egy alakkörré. Vvaisbecker szerint (Kg. és vidékének edényes flórája, II. kiad. 62. 1.) a szóban forgó két szederfaj keverékei Kó'szeg vidékén is nagyon gyakoriak, mesgyéken és erdőszéleken több alakban. De a R. Frehi-t sem ő, sem Borbás nem állapítja meg, mint vármegyénkben előfordulót. (V. ö. Borbás i. h. 335. 1.) Ezeknek a kiváló barátainak (Borbás és Waisbecker) segítségével adta ki Fréh Alfonz, „Kőszeg és vidékének virányá"-ról szóló második katalógusát gimnáziumunknak 1882/3. évi értesítőjében, amely az előzőnél már tetemesen bővebb és 101 családból, 411 nemből 1116 növényfajt és fajtát sorol fel. Ezzel a munkájával úttörő érdemeket szerzett, mert ez volt a legtüzetesebb és leggazdagabb jegyzék, mely mindaddig Vasvármegye növényeiről megjelent. Hogy megítélhessük, mekkora munkát végzett Fréh, elég csak megjegyeznünk, hog) Jávorka Magyar Flórájában is csak 4242 u. n. nagy fajt sorol föl. (Ebben nem foglaltatnak benn a különféle fajváltozatok.) Ebből a katalógusból megemlíthetünk néhány ritkább és érdekesebb fajt, melyek közül némelyiket manapság igen nehéz feltalálni. Ilyen érdekesebb fajok pl. : „64. Cardamine trifolia. A kőnegyed körüli erdőben. 91. Thlaspi alpestre Jacq (Th. silvestre Jord.) A Klausen erdőben, az Irottkőn és a Kienbergen. 101. Viola collina Bess. Árnyas ligetekben. . . 134 Silene gallica L. Felső szénégetőn vetések közt . . . 150. Stellaria nemorum L. A gyöngyös partjain . . . 156. Moenchia mantica Bartling. A szerdahelyi és velemi határ közt. Dr. Waisbecker A. úr lelete . . ." (Ugyanott most is tenyészik, mégpedig a ritkább kék virágú változata a f. coerulea Boiss.) . . „177. Hypericum barbaium L. Szabóhegyen^ Pogányban és a Bleigraben felé vezető út bokros helyein . . . 185. Geránium sylvaticum L. erdeinkben. 191. G. rotundifolium L. Szőllők mesgyéin és művelt talajon . . . 200. Genista procumbens W. K. (Cytisus procumbens Spr.) Gesztenyéseink horog partjain." (Ez a növény most is fellelhető Kőszeg környékén, pl. az ónodi országút árokpartjain az Alsóerdőben, a Merengő felé vezető horog partján, bár Jávorka nem említi Kőszeget, mint lelőhelyet.) . . . „254Vicia hybrida L. Gyümölcsöseinkben. 257 Vicia augustifolia Roth. Ugyanott Waisbecker A. dr. úr lelete . . . 264. Lathyrus hirsutus L. vetések közt . . • 268. L. platyphyllos L. Günser gyümölcsösökben és a pogányi szőllők és erdőszéleken . . . 270. Orobus tuberosus L. (=Lathyrus montanus Bernh.) Pugl és Elendgesztenyéseinkben, az Irottkőn. Flore albo az Eiendgesztenyésben. 317. Agrimonia procera Wallr. (=A. odorata Mill.) 337. Sorbus aria Crantz. Kalkgraben É-i lejtőjén. 345. Epilobium montanum L. var. collinum Guillon. A Kuba-