Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

48 Emlékezetünk drága kertje nyitva áll . . . Aranykalitka állt a kertbe benn . . . Vigan csicseregtek ott a szabad rabok ; Hiszen ihattak üde forrásvizet, S vehettek, ehettek Jó magot, Amennyi csak kellett, — eleget ! . . . . . . Lassan, lassan szép egymásutánban Minden madárkának erős szárnya nőtt, S epedve állt a kalitka ajtajában, Kivánva már járni a nagy levegőt ! Es egy boldog napon — Rávirradt e szép nap minden kis madárra : A kis kalitkának fölpattant a zára ! Csípett egy darabkát szeretett lakából S féltő gonddal, szépen kis begyébe rejté, Hogy ha elnyeli már az a messze Távol, E kis emlék hívja vissza, hazafelé . . . Sok ezer madárka kapott itten szárnyat, S szállt el tájaira széles e világnak. Es magukkal vitték kis házuk darabját. S míg új helyük — hisszük — fénylő aranyra vált, Kedves, régi házak, amely épen itt állt, Csak őbennük él már egészben tovább ! . . . El, él, — mig e földdön hálás lélek él : Am a hálás lélek — mindörökre él !.. . Emlékezetünk drága kertje nyitva áll . . . S e kertben e virágos fal így mesél . . . A csengő hangon elszavalt költemény után Jagits Imre városi főjegyző állott a virágfűzérekkel gyönyörűen feldíszített emlékfal elé. „Méltóságos Államtitkár Ur ! Méltóságos Főapát Ür ! Mélyen Tisztelt Ünneplő Közönség ! Mély meghatottsággal állok ide, ahol a 250 éves jubileumát ünneplő Kőszegi Bencés Gimnáziumnak régi iskolája állott, hogy mint ennek az iskolának volt növendéke a múltnak kedves és felejthetetlen emlékéből a magam számára derűs boldogságot merítsek, hogy szeretettel köszöntsem, mint öreg bencés diák, az innen eltűnt régi falaknak még meglevő maradványát, és hogy friss lelkesedést öntsek a mai tanuló ifjúságnak lelkébe. 46 esztendő repült el felettem azóta, hogy mint kis diák, még nem ismerve az életküzdelmet, gondtalanul és vidáman legelőször léptem át és koptattam azután 4 éven keresztül ennek az iskola épületnek a küszöbét, és ha gondolataim most visszaszállnak ebbe a szép emlékű múltba, akkor lelki szemeimmel újra látom gyerekes csinytevéseinket, amelyeket itt az iskola komoly falai között pajkosságból elkövettünk, de gondolok az itt folyt komoly munkára is. — Ezen a helyen állott a hires kőszegi kisgimnázium, amelyben máig tanítottak a kiváló Szent Benedekrend professzorai, ők vetették el a vallásosság, munkaszeretet és hazafiságnak