Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

26 rajz és hazai szokásjog; c) egyeseknek hasznos a görög, a kisérleti természettan, költői kísérletek. A tanuláson kivül nagy gondot fordítottak a testi egészség ápolására is. Különösen felkarolták a játékokat. Az ifjúság vallásos érzületének elmélyítésére szolgáltak az előadás előtti s utáni imádság, a húsvéti, valamint havonként történő gyónás és áldozás, a naponkinti szt. mise, a vasárnapi és ünnepi exhortatiók, a Mária-Társulat ájtatosságai, a nagyheti ájtatosságok. Az 1790—91. országgyűlés, minthogy felmerült a terv, hogy a Ratio Educationist revizió alá kellene venni, egy bizottságot alakít ezen terv keresztülvitelére. Meg is jelenik az új tantervezet : „Ratio Educationis Publicae totiusque rei literariae per Regnum Hungáriáé et Provincias eidem adnexas" címen. Az új rendszer 1848-ig volt érvényben. E tantervezet szerint a nyelvtani osztályok száma háromról négyre emelkedett. Intézetünknél ekkor is a nyelvtani és humanista osztályok működtek, kibővülvén a nyelvtani osztály száma a népiskola harmadik osztályával akként, hogy a nemzeti iskola harmadik osztálya a gimnáziumi igazgató vezetése alá került. A nyelvtani iskola (scholae grammaticae latinae) tantárgyai voltak : a vallástan, latin nyelv, földrajz, történet, számtan. — Vallástanból hetenkint négy félóra volt, és tanulták a hit és erkölcstant a katekizmus és biblia nyomán. — Latin nyelvből, melynek keretébe sorozták a magyar nyelvet és az anyanyelvet is, tanulták az első 2 osztályban az alaktant, a harmadikban a syntaxist, a negyedikben a syntaxis ornata-t s a verstant. Olvasták ezenkívül az előírt írókat. — Földrajzból a második osztálytól kezdve heti 2 órában tanulták hazánknak, az örökös tartományoknak, valamint Európa többi országainak földrajzát. — Történelemből a harmadik és negyedik osztályban heti 2 órában hazánk történetével foglalkoztak. — Számtanból minden osztályban heti 2 óra volt; tanulták az egész és törtszámokkal való műveleteket, az arányokat és a hármasszabályt. A humanista 2 osztályban vallástanból elvégezték a hit- és erkölcstant; latin nyelvből az első évben a rhetorikát a logikával, a másodikban a poétikát, és olvasták a szemelvényeket, földrajzból bővítették az addig tanultakat, és tanulták Ázsiát, a második évben pedig a többi világrészt; történelemből részletesen tanulták hazánk történetét; számtanból bővítették az addig tanultakat; természetrajzból tanulták az állat-, ember-, növény- és ásványtant. Ma^a az iskolai élet lényegében ez új rendszer alatt nem változott. A szabadságharc után bekövetkező német rendszer alatt a győri tankerület megszűntével intézetünk a soproni katonai kerület cs. k. miniszteri biztosságától, majd a soproni kormánykerület cs. k. főispánjától, azután pedig a soproni cs. k. helytartósági osztálytól kapta a rendeleteket. Megjelenik az új tantervezet : Entwurf der Organisation der Gymnasien und Realschulen in Oesterreich. A gimnáziumokra vonatkozólag megszünteti az eddigi 3 tagozatot és helyébe lép a 2 tagozat : algimnázium és főgimnázium. Ahol volt eddig philosophiai kurzus, ott