Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

22 Fl tanítás és neuelés. A jezsuiták tanításánál a „Ratio atque Institutio Studiorum Societalis Jesu" szolgált zsinórmértékül. E mestermű keletkezését hosszas megbeszélések előzték meg. Az első tervezet 6 esztendei tanácskozás után készült el 1586-ban. Azután széjjelküldötték, hogy mindenfelé hozzászólhassanak, kipróbálhassák, s miután már úgyszólván minden sorát megvitatták, csak 13 év múlva, 1599-ben adták ki. Ez a nagy gonddal készített Ratio Studiorum volt a jezsuita iskolázás törvénykönyve. ') A jezsuita tanrendszer szerint az oktatásnak két nagy fokozata van : a felsőbb oktatás, studia superiora, és alsóbb oktatás, studia inferiora, vagyis a gimnázium. A Ratio Studiorum szerint a gimnáziumot 5 osztályban kell befejezni. A legfelsőbb osztályt képezte a rhetorika. utána következett a humanitás. Ez alá tartozott a grammatica három osztálya, még pedig a felső (suprema), közép (media) és alsó (infima) grammatikai osztály.

2) A kőszegi iskolában 6 osztály volt más elnevezéssel. Az első osztály tanulóit „parvistae", a másodikét „principistae", a harmadikét „grammatistae", a negyedikét „syntaxistae", az ötödikét „poetae", a hatodikét „rhetores" elnevezéssel illették.

3) A főtantárgy a latin, melléktantárgy a görög. A latin nyelv elemeinek (rudimenta) teljes megtanulása volt a grammaticai legalsó osztály (classis infimae grammaticae) célja. Iti kezdték el a syntaxist, és végezték a névhajlitástól az egyszerű mondatképzésig. Olvasmányul Cicero könnyebb leveleit használták. Az egész grammaticát, de még nem teljesen, tanították a grammaticai középső osztályban (mediae classis grammaticae). Olvasmányul Cicero ad familiares írott leveleit magyarázták, valamint Ovidius néhány könnyebb versét. A nyelvtan teljes ismerete volt a cél a grammaticai legfelső osztályban. Végigismételték a syntaxist, hozzátanulták az esetleges függelékeket. Olvastak Catallusból, Tibullusból, Propertiusbói, Vergilius Eclogáiból. A „humanitas" osztályában már az ékesszólás elemeit ismertetik a növendékekkel. Magyarázzák Cicero munkáját : Cicero de oratore ; azonkívül olvassák Caesar, Sallustius, Livius. Curtius, Vergilius. Horatius munkáit, „megtisztítva minden illetlentől." Legfontosabb volt az utolsó osztály, a rhetorika, mely két évig tartott. Itt már a teljes ékesszólás elsajátítására törekesznek. Ide tartoztak az előadás és a beszéd szabályai, a stylus és a tanultság (eruditio). A beszéd szabályait Cicero munkáiból és Aristoteles rhetorikájából magyarázták. A stylusnál is Cicero művei voltak irányadók. Az „eruditiót" a történetből, a népek erkölcseiből, nagy írókból merítették.

4) 1. Fináczy: Renaissance kori nevelestörténet 24Ö. 1. 2. Molnár: A közoktatás története Magyarországon a XVIII. században I. k. Bpest. 1881. 169. 1. 3. Pacher : i. m. 31. 1 4. Molnár: i. m. 174—180. 1.