Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1926

19 megkezdték a munkálatokat, és 1908. júliusában már átvételre készen állott a gyönyörű épület. 1908. szept. 13-án volt a „Ferencz József kath. főgimnázium" felavató ünnepélye. Az ünnepségen megjelentek Fehér Ipoly dr. pannonhalmi főapát, Bezerédy István dr. Vasvármegye főispánja a vallás- és közokt. miniszter képviseletében, Herbst Géza alispán, Városy Tivadar tankerületi főigazgató, Kroller Miksa zalavári apát stb. Reggel 9 órakor szentmise volt, melyet Fehér Ipoly főapát celebrált. A mise után az ünneplő közönség a főgimnázium ragyogó dísztermébe vonult, hol a főapát megáldotta az épületet és a kápolnát. Az egyházi szertartás befejezése után következő díszülésen a h. polgármester üdvözölte a kultuszminiszter képviselőjét, aki viszont tolmácsolta a miniszter jóindulatát. A főispán beszéde után Auguszt János h. polgármester a következő beszédet mondotta; „Mélyen tisztelt ünneplő közönség! Hálánknak hódolatát mutattuk be az Egek Urának e mű sikeres befejezéseért. Az Isten házában és a felszentelés alatt támadt érzelmek hatása alatt állunk. Szívünk-lelkünk tele gyengéd érzéssél, kegyelettel. Azért, midőn az ünnepen megnyílnak ajkaink, nyilvánuljon meg először a hála érzete. Hála a magas kormánynak hathatós anyagi támogatásáért, mely nélkül e mű nem lett volna megvalósítható, s hogy Vasvármegye főispánja, dr. Bezerédy István képviseletében ünnepélyünkön résztvesz. Hála a főapát úr Ö Excellentiájának, kinek erkölcsi támogatása nélkül e mű szinte nem lett volna létesíthető, s hogy meghívásunknak engedve, a felszentelést teljesíteni kegyes volt. Hála herceg Eszterházy Miklós képviselőjének, Vlaszaty Ödönnek, Vasvármegye alispánjának, a tankerületi főigazgatónak, Herczog Zsigmond, Hajos Alfréd műépítész és egyéb illusztris vendégeknek, kik személyes megjelenésükkel ünnepünk fényét emelik. Hála mindazon férfiaknak, kik ezen mű létesítésében akár szóval, akár tettel közreműködtek, kiknek emlékét különben a márványtábla örökíti meg. De hála még az egyszerű munkásoknak is, kik szorgalmasan dolgoztak e nagy mű felépítésén. De a magyar himnusz hangjai a hazafias érzést is felköltötték lelkünkben. Emlékezetünkbe visszatér az 1896. esztendő, midőn városunk közönsége édes hazánk fennállásának ezredik évfordulóját ünnepelte. Akkor is elhangzott a magyar himnusz, akkor is elmentünk a templomba, fohászunk felszállott az Egek Urához, a magyarok Istenéhez, s onnan megtisztult lélekkel visszatérve a városházára, egyhangú lelkesedéssel, rang és felekezeti különbség nélkül szavaztunk meg e főgimnázium céljaira 200.000 koronát, tudva azt, hogy édes hazánk fennállása második évezredének alapozásához járulunk hozzá, ha a magyar kulturának újabbi oltárt emelünk. Mért a szellemi erő, a szellemi haladás teszi az országokat naggyá és hatalmassá, mi pedig édes hazánkat oly nagynak, oly hatalmasnak kívánjuk, mint volt Hollós Mátyás idejében. — De a városunk közönsége háláját koronás királyunk iránt is le akarta róni, és 1893-ban történt magas látogatását megörökíteni, azért nevezte el az intézetet Ferencz József királyról. Tisztelt ünneplő Közönség! Ez alkotással méltók akarunk lenni apáinkhoz, kik szinte szívvel-lélekkel csüngtek szülőföldjükön, ez édes hazán, s mind4*