Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1914

— 26 ryássuk. Akkor beszélne el a kép, ha fokozatos egymásutánban közölné velünk valamely esemény lejátszódását. Pedig ez lehetetlenség. Minden kép az élet egy pillanatának vagy állapotának az ábrázolása, a pillanat és állapot pedig nem beszélhet el semmit, csak megérthetjük azt. A kép tehát először az értelemhez szól. Ezen szellemi erőnkkel vagy önmagából megértjük a képet, vagy elhelyezzük egy már bennünk eddig is meglévő eseménysorozatban, mint annak illusztrálását. Ha látunk egy madarat és egy feléje kúszó macskái, rögtön érijük a helyzetet. De lia pl. egy sast Látok, amint egy fiút a magasba ragad, csak úgy értem meg, ha a mythologiából már ismerem Ganymedes történetét, melynek egyik mozzanatát ábrázolja a jelzett kép. A képek ezen utóbbi fajtájának mindig bizonyos tudálékos ize van, mert kérkedik vele, hogy csak a művelt közönsége számára Íródott, aki ismeri azon eseménysorozatot, melybe a jelzett képet elraktározhatja. Mindebből világos, hogy nem a kép beszél el nekem, hanem én értem meg a képet. ami más szóval annyit jelent, hogy a képen előttem látom a szereplő alanyokat, és megértem az alanyokhoz szükséges állitmányt. A képnek tehát nincs külön tárgya és külön tartalma, hanem a képnek van alanya és állitmánya, esetlég ezeknek kiegészítésére vonatkozó viszonyok : jelző, tárgy, határozó. Ha például látok egy füstölgő oltárt, mellette egy agyonvert embert, azonkívül egy zilált menekülőt, a következő Ítélet keletkezik bennem : Kain menekül a megölt Abel miatt. Ezen képen tehát már okviszonyt is felismerek. Nem elbeszélést, nem előzményt és következményt, hanem az állítmány magyarázására szolgáló és az állítmány cselekvésével egyidejű okviszonyt. Amint tehát Ítéleteink lehetnek egyszerűek és bonyolultak, épen úgy a kép tartalma is nagyon különböző lehet. Ilyen tartalmak például a következők : Ez egy faág. Ez egy virág. A fény «világit: A macsk kúszik a madár után. A fiu dinnyét eszik. Ez Rubens felesége. Az anya siratja meghalt fiát. Stb. stb. A festőnek tehát nem előzményt és következményt, nem tárgyat és tartalmat kell megfestenie, hanem Ítéletet kell megjelenítenie. Minél egyszerűbb ez az Ítélet (pl. : Ez virág.), annál könynyebb a feladata is, mert ilyenkor majdnem kizárólag csak technikai nehézségei vannak; de minél bonyolultabb az ítélete, annál nehezebbek a problémái is, mert az alanyt, állitmányt, és ezeknek különféle viszonyait kell feltüntetnie. Igy pl. a következő ité-