Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1914

— 27 • letek fokozott nehézségek elé állítják a festőt: 1., Egy asszóny sir. 2., Egy asszony siratja fiát. 2., Egy asszony siratja rossz útra tért fiát. Stb. A festő tehát mindig számoljon erejével és soha ne akar jon olyan Ítéletet megjeleníteni, amely Ítéletnek viszonyait sem kellőleg felfogni, sem kellőleg megérzékiteni nem bírja. Vannak festők, kik elvont ítéletek megérzékitésével foglalkoznak. így pl. Stuck Ferenc (1863 ) ezen Ítéletet akarja vászonra .vetni. Ez a bűn. Hogy ezt tehesse, a bűnt összetevőire bontja, melyek szerinte a következők: 1., hipnotizál, 2, vonz magához, 3 , gyönyöröket ígér, és 4., megmérgez. Ezek már mind érzékeltethető jegyek. Mit csinál tehát: Megrajzol egy fiatal leányt, akinek feje villogó, inély szemekkel árnyékban van. AZ erősen megvilágított test körűl egy nagy kigyó tekergődzik, a melynek feje ,hypnotizáló hatással a leány jobb vállán pihen és szemünkbe /néz. Mély háttér, sárgás-vörös fény. Az ilyen képek, ha művészi megoldásuk van, rendkívül érdekesek. Mivel azonban filozófiai elvonásnak az eredményei, nem bizonyos, hogy a szemlélő megtudja csinálni visszafelé azt a gondolat-sort, amelynek végső Ítélete igy hangzik: Ez a bűn. Habár azonban erre az ítéletre nem is mindig tudunk eljutni, ezen Ítéletnek a sejtése dereng bennünk, és ez a derengő sejtelem erős hangulatokat idéz fel lelkünkben. HailgPlatl Ezzel egyúttal eljutottunk a képeknek másik eleméhez, a képek hangulatához. A hangulat mindig én-ünkről való megfeledkezés és valami érzésvilágba való beolvadás. Ez a beolvadás, ez a valaminek való teljes átadás a hangulat lényege. A testileg vagy lelkileg beteg embereket szórakoztatjuk, más szóval hangulatokat idézünk íel bennük, amelyeknek hatása alatt elfeledik magukat, el fájdal.maikat, töviskoronáikat, sebeikeit, áthelyezkednek egy másik világba, ahol nincs az, ami őket bántja. Sok lelkileg megroppant ember szánalmas módon maga hajszolja a friss hangulatokat, borban, kártyában, mámorban keresi az irt, a feledést zokogó lelkére. Ezen érzésvilágba való beolvadás, vagyis hangulatunk lehet erősebb, vagy gyöngébb, hosszabb, vagy rövidebb. A legtöbb dolog, vagy észrevevés bizonyos hangulatot idéz bennünk elő, de nem mindenikünkben ugyanazon hangulatot, jigy virágszál mellett egyikünk közönbösen megy el, a másik-