Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1914

- 18 töviről-hegyire való részletes ismeretére. Tanulmányozzák az embert, annak anatómiáját, a test arányait, vonalait, ráncait és mindezt csodálatos tanulékonysággal vászonra vetik ; szinte nagyitóval vizsgálják az állat- és növényvilág megnyilvánulását és nagy aprólékossággal utánozzák. Innét van az, hogy ebből a korból (XV. sz. második fele, XVI. sz. eleje.) származó képeink mindent közelről, úgyszólván természetes nagyságban mutatnak, mert maguk a festők is mindent közelről tanulmányoztak és minden észrevételükről hűségesen be akarnak számolni, (v. & Boticelli : Primavera, Ohirlandajo : Santa conversatione, Melozzo da Forli : he gedülő angyal, Signoreili : Lévi törzse stb.) w A quattrocento, ahogyan ezt a kort nevezzük, ennek a soha el nem évülő alaptörvénynek, a természet tanulmányozásának lelkes művelése volt, és olyan műremekeket hozott létre, melyek ma is a csodálat és elismerés hangját váltják ki a műértők szeméből. III, A SZ6D1. 1 A festészet kiinduló bázisa tehát a mesteri tekintély után a természet lett. Már nem úgy festenek, amint a mester tanítja, hanem amint a természet mutatja. Ezen alaptörvény keresztülvitelénél azonban ujabb nehézségek merültek fel. Mondottuk már, hogy a quattrocento művészei a természet beható és aprólékos tanulmányozásával dolgoztak. Épen ezen beható tanulmányozásból származott azután hibájuk is : t. i. lassankint festők helyett természettudósok lettek, akik nem azt festették amit tapasztaltak, hanem amit tudtak. A festő alapos tanulmányozás után megfestett például egy fát ágával, bogával, törzsével, levelével egyetemben. Ettől az időtől kezdve mindig ez a fa volt az illető festőnek, a mintaképe, és ákárhová kellett is festenie, akár a festmény előterébe, akár közép-, akár hátterébe, mindig csak rajzolta a törzset, az ágat- bogát, a leveleket. Mert ő ilyennek ismerte meg a fát. Pedig hiba van a számításban. Igenis, ő ilyennek ismerte meg a fát^ közelről, de messziről nem ilyen a fa, mert annak nem látni ágátbogát, repedéseit, leveleit, csak vonalait és színfoltjait. a természet egyetemesebb tanulmányozása első sorban magukat a festőket világosította fel hibájukról. Boncolni kezdték tehát a festészet alaptörvényét. Ez azt mondja, hogy mindent úgy kell festeni, amint azt a természet mutatja. Igen ám ! de hogyan mutatja a természet ? Nem úgy, amint én azt tudom, hanem amint én azt látom. Rövid gondolatfűzés, de a festészetnek egészen uj bázisát S