Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1913
— 39 — elfoglalták a latinok táborát, annak, akinek hősiessége folytán sikerült az ostrom, ő adott a zsákmányból ilyen corona aurea-t." A kezdetben kitüntetéskép használt arany fényűzési cikké vált.Mikor M. Brutus vereséget szenvedett Philippi mezején, a többi zsákmány közt „megtalálták leveleit, melyekben arról panaszkodik, hogy a tribunus militum-ok már köpenytartó csatjaikat is aranyból veretik. Herculesre, így van! De épen te, Brutus, elhallgattad, hogy az asszonyok meg már a lábukon hordják az aranyat. Ám legyen arany ékesség az asszonyok karján, legyen valamenyi ujjukon, nyakukon, fülükben, hajfonadékukon ; övezzék aranyláncok oldalukat; függjön aranyszálra fűzött gyöngysor nyakukon, hogy még álmukban is érezzék az arannyal való egyességüket: de hát már lábukat is arannyal ékesítik és így a tisztes matrónák és a köznép közt női lovagrendet alakítanak ?" Ilyen esztelen fényűzésre vitte a rómaiakat az arany után való vágy, — nem is vágy már, hanem vad éhség. És emellett tudjuk, hogy Spartacus megtiltotta táborában az arany vagy ezüst ékszerek viselését. Ennyivel férfiasabb lelkük volt a megszökött rabszolgáknak. — A mennyezetnek arannyal való bevonása csak Karthago földulása után vált Rómában ismertté, kezdetben csak templomok díszítésére alkalmazták a Capitoliumon. Később azonban a kapzsi emberek a maguk számára is megszerezték ezt az Isteneket megillető ékességet, és magánházaikban is arannyal cifrázták nemcsak a mennyezetet, hanem a szobák falait is. Ha már ennyire vágyódnak az emberek az arany után, nem csodálhatjuk, ha nem érik be a bányákban és folyók medrében talált mennyiséggel, hanem maguk is iparkodnak előállítani. Syririában a festők haszná'ják az auripigmentum nevű ásványt, mely mélyen a föld bensejében terem és szinre igen hasonlít az aranyhoz. „Ez csábította Caligula császárt, aki valósággal bolondult az arany után; ezért az auripigmentumbót rengeteg mennyiséget kemencébe vettetett, hogy aranyat olvasszanak belőle; lett is belőle kiváló minőségű arany, de oly csekély mennyiség, hogy a császár csak kárát vallotta e kísérletnek. Nem is próbálta ezt azóta senki." Értékre nézve legközelebb áll az aranyhoz az ezüst, egyúttal az esztelenségekre nézve is, melyekbe a kincssóvár embereket beleszédíti. Hispaniában bányásszák a legszebb ezüstöt, ahol „csodálatosképen még mindig kimerítetlenek a Hannibaltól megkezdett bányák, és fölfödözőík nevét viselik. Közülük az egyiket Be-