Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

Ugyanazon fegyvernél ugyanazon viszonyok (meglökés, húrkifeszítés, ugyanakkora nyíl, golyó . . . ) között magasra hordásra legfőképen azon (a) szög, hajlás van befolyással, melyet az erő, vályú, az elröpülő test kezdő sebességének az iránya a vízszintessel bezár. Ezt a ferde hajítás törvényéből kimutathatjuk, de egyszerűen a hajítással is meggyőződhettek róla; minél közelebb esik az elhajított kő sebességének iránya a függőlegeshez, annál magasabbra dobunk. [A nagyobbak számítás utján is meggyőződhetnek. A ferde hajítás pályájánál a legnagyobb magasság képlete, azaz a görbe vonal tetejének a magassága /ft

ma

x = c

2 sin

2n.j2g. Ezen képletben csak sin a értéke lehet ugyanazon fegyvernél ugyanazon viszonyok között változó, tehát /rc

ma

x értéke is sin a értékével változik, és így amint a zérustól 90°-ig nő, a sin a értéke is zérustól l-ig nő, tehát m

mA

X akkor lesz legnagyobb, ha függőlegesen lövünk, hajítunk fölfelé. Pl. a Mannlicher puskagolyó kezdő sebessége 620

n7

s

ec

; mily magasra menne légüres térben 45° alatt és 90° alatt?] A messzeségre is csak az a szög van befolyással. Tapasztalatból láthatjuk, hogy különböző messze megy az eldobott kő, aszerint, hogy milyen ferdén dobtuk. A vízszintesen elhajított kő csak oly rövid ideig tud menni, amennyi idő kellene neki, hogy eleresztve az elhajítás pontjából a földre essék. Ugyebár ez rövid idő, és igen nagy kezdősebességre van szüksége, hogy jelentékeny messzeségre menjen. De ha ferdén dobjuk, vagyis amint az a szög nő, akkor messzebb megy, és akkor megy legmesszebb, amikor 45* alatt hajítjuk el. Ezért van a régiségtantokban említve, hogy a balliszta 45° alatt állt. [A nagyobbak kedvéért ideirjuk, hogy a ferde hajítás távolsága (distantia) D= c*sin2a)2g Tehát a D ugyanazon fegyvernél legnagyobb, ha sin 2 a. — }; ez pedig akkor van, ha a = 45°, mert így sin 2 a = sin 90 = 1.] — Tehát 45°-nál akár nagyobb, akár kisebb szög alatt hajítunk, lövünk, mindig közelebb esik le a tárgy. — Még az a nevezetes tulajdonsága is van a ferde hajításnak, hogy a pótló szögek alatt egyforma messze lehet hajítani, lőni ; pl. 60° alatt ép oly messze megy a golyó, mint 30° alatt; vagy 50° alatt, mint 40° alatt. [Mert sin 2.60 = sin 120 = sin 60° és sin 2.30 = sin 60°; vagy sin 2.50 — sin 100 = sin 80°, és sin 2.40 = sin 80. Tehát az érték ugyanaz.] — De ennek fontos szerepe van; mert ha magas falon kell átlőni és közel vannak hozzá, akkor nagy