Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908
szög alatt lőnek; ha alacsonyon és messze vannak tőle, akkor kisebb, 45° vagy még kisebb szög alatt lőnek. Még egy nevezetes tulajdonságát kell a ferde hajításnak megjegyeznünk ; erre szükségünk lesz később. A ferde hajításnál a kezdő sebességet úgy kell képzelnünk, mint egy téglalap átlóját. És így a téglalap egymásra merőleges két oldalát összetevőknek, míg az átlót eredő nek gondolhatjuk. Tehát úgy tekinthetjük a kezdő sebességet, mintha két összetevőre bontanok. — Már tudjuk, hogy a kezünk vagy más erő kezdő sebességet adott az elhajított tárgynak, a föld meg lefelé irányuló függőleges gyorsulást. A téglalap függőleges oldala a fölfelé irányuló összetevőt adja, tehát ez küzd a föld lefelé vonzásával ; a vízszintes oldal pedig a másik összetevő, a tovaszállító lesz; ez szabad. Most mindaddig emelkedik a test, míg a föld vonzóereje le nem győzte a fölfelé irányuló összetevőt; tehát az úgy működik, mint a fölfelé hajítás. A vízszintes öszszetevő pedig szabadon viszi tovább. Mikor a kő a pálya tetejére jut, attól a pillanattól fogva kezd leesni"; de a vízszintes összetevő, mivel vele szemben nincs erő, viszi tovább, és így e két mozgásból jön létre a pálya másik fele. Mikor a tárgy a földre ér, a vízszintes összetevő teljes, de a függőleges helyett meg egy ugyanakkora ellenkező irányú lett. Ez a kettő együtt, mint összetevők ugyanakkora sebességet adnak, mint volt a kezdő sebesség, csak ellentétes az iránya. Tehát a ferdén elhajított kő, vagy kilőtt golyó ugyanakkora sebességgel ér a földre, aminővel elhagyta kezünket vagy a fegyvert. — De ha a ferdén elhajított kő pályáját megfigyelitek, észre fogjátok venni, hogy a lefelé irányuló része sokkal hirtelenebbül görbül. Mi az oka? — A közeg, a levegő ellenállása, súrlódása. Mikor a hajítás törvényeiről beszéltünk, ezeket nem vettük számításba, de a gyakorlati katonáskodásnál ezeket is számításba kell venni. — A le, föl és ferdén hajított kő ütő, romboló hatásáról majd később szólunk, mert annak megértéséhez még néhány fizikai tulajdonságra, fogalomra van szükségünk. — 2. Az ember arra törekedett, hogy valamiféle eszköz Parit ty asegítségével messzebb és erősebben tudjon hajítani, mint puszta kézzel. Régen használták már hajító fegyverül a parittyát. A parittyát ismeritek gyermekkori játékaitokból, a bibliai Dávid és Góliát történetéből. A görögök már a trójai háborúban használták
