Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

- 13 — fejteni. Ezen fegyverek használatáról sok fizikai fogalommal találkozunk, melyeket előbb előre kell bocsátanunk, hogy megértsük e fegyvereket. A föld vonzza az anyagot, a tárgyakat, tehát mozgatni akarja, erőt gyakorol rájuk. Az asztalra tett kő, vagy a kezembe tett golyó nem mozoghat lefelé, mert akadályozva van, hanem azért a föld vonzásának megvan a hatása, még pedig abban, hogy a kő, tárgy nyomást gyakorol az asztalra, kezemre. Ezt a nyomást'sűlynak nevezzük. Ez a súly is erőként hat. Ha egy kilogrammos vasat a kezedbe veszel, az a kezedet egy kilogramm erővel nyomja lefelé, de ha gyorsan emeled fölfelé, akkor még jobban nyomja, mert a föld erejével szemben kell mozgatnod. És fizikai (mechanikai) szempontból ezt a hatást munkának nevezzük. Tehát a munka az, ha valamely erő egy ellenerővel bizonyos úton megküzd. Ha tenyeremen tartom a követ, vagy vállamon a zsákot, de nem emelem, viszem följebb, mechanikai értelemben munkát nem végzek. Könnyen érthető, hogy a munka annál nagyobbb, minél nagyobb erő minél hosszabb úton küzd. így tehát a munka nagyságát az út és az erő szorzata adja (s X/=munka). Az idő, mely alatt a munka történik, nem számíta nagyság szempontjából. Ha azonban azt is tekintetbe vesszük, mennyi idő alatt végezzük, akkor az időegységre eső munkát munkasikernek (effectus) mondjuk. A gyakorlati élet kedvéért jó lesz itt kitérőleg egyet-mást megjegyeznünk. Halljátok többször, hogy ennek és ennek a gépnek ennyi meg ennyi a lóereje. Vájjon mit jelent ez a kifejezés? — Ha egy kgr.-t egy méter magasra emelek, akkor 1 kgr.méter munkát végzek. Ha egy másodperc alatt 75 kgr.-t emelünk egy méter, vagy 25 kgr.-t 3 méter magasra, ezt a munkasikert nevezzük lóerőnek. Tehát az olyan gép négy lóerejű, 50 lóerejű, amely oly erős, hogy olyan állandó hatást tud kifejteni, mintha minden másodperc alatt 300 kgr.-t, illetőleg 3750 kgr.-t másodpercenként egy méter magasra, vagy egy-egy méterrel magasabbra tudna emelni ; a gyakorlatban pedig ezen értéknek (munkának) megfelelő más alakú munkát tud kifejteni. Egy jó erős lónak a munkaképessége átlag olyan nagy, hogy az itt elnevezett munkasikert tudja létesíteni. Az ember munkaképessége 7—12-szer kisebb, mint a lóerő. Nem úgy kell ezt érteni, hogy az ember 6--10 kgr.-t tud csak fölemelni másodpercenként egy méter magasra, hanem hogy állandóan, egymásután, kimerülés