Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

- 14 — nélkül ennyi értékű munkát tud végezni. — A villamos számláló mérő órákon az iskolafolyosón és esetleg otthon is láthatjátok ezt a fölírást: Hektó watt, Kiló watt. Ez is munkasiker. Azt az erőt, mely egy grm. tömeget egy másodperc alatt egy »kin« (= egy cm. út egy mp alatt) sebességgel lát el, d i n nek hivjuk a fizikában. Ez a kicsi erő megközelítőleg a kilogramm súlynak egy milliomod része. Ha ez a din erő egy cm. úton hat, akkor ezt a munkát erg-nek mondjuk. Tízmillió erget joule (zsúl)-nak nevezünk. És ha valamely erő egy másodperc alatt egy joule értékű munkát végez, akkor ezen erő munkasikerét w a t t-nak mondjuk. Egy kilogramméter = 9.806 joule-lal és így 9.806 (kb. 10) wattal egyenlő egy kilogramméter másodpercenként. Egy watt tehát akkora munkasiker, mintha egy másodperc alatt egy kilogrammost egy dm. magasra emelek. Egy lóerő 786 watt a gyakorlati számításnál. A hektó watt 100 watt, a kiló watt pedig 1000 watt. A villamos órára alkalmazva annyit jelent, hogy a leolvasott számok azt mutatják, hogy a világításhoz vagy a motorhoz annyi elektromosságot használtak, amely akkora erőt képvisel, hogy a leolvasott H. vagy K. watt számoknak megfelelő munkasikert tudna létesíteni. És ezen wattok száma után fizetnek. Ezen kis kitérésünk után vegyük föl tárgyalásunk fonalát. Azt mondtuk, hogy ha egy kgr.-t fölemelünk egy méter magasra, munkát végzünk, mert a föld vonzóerejével szemben erőt fejtünk ki. De ha a kgr. egy méter magasról a kezembe esik, ekkor is sokkal nagyobb nyomást érzek, mint ha az csak a kezemen nyugszik. Ha a kardot élével rátesszük valamely tárgyra, saját súlyánál fogva nyomja és talán be is vágja; de ha bizonyos magasságról ejtjük, vagy ha forgó mozgással sujtjuk, akkor sokkal jobban belevágódik vagy nagyobb ütést, nyomást gyakorol. Az ütés is csak rövid idejű, hirtelen nagy nyomás. Ezt mindegyitek tapasztalhatja. — Mi ez? Ezt úgy fejezzük ki a fizikában, hogy a testeknek mozgásukból erélyű k, energiájuk, munkaképességük van, és ezt mozgási (kinetikai) energiának mondjuk, számtanilag pedig így fejezzük ki : E

m = mc*/2; m a mozgó test tömege, c a sebessége. Tehát a mozgó kgr. vasnak az ereje nemcsak a súlya, hanem erejénél számít még sebességének a négyzete is (cXc). Mikor tehát a test magasról esik, vagy gyorsan forgatják, nagy sebességre tesz szert és így e szorzat: mc*/2, nagy értéket képvisel. —