Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908

— 10 Homeros szerint összesodort gyapjúból készült ; később bőrből csinálták. Ilyen bőrparittyát láthattok a folyosón levő középkori várostrom képén; a baloldali részen kettő épen hajít az ostromlókra. A görögöknél a rhodosiak voltak híres parittyázók: ólomgolyót 100 lépésnél is messzebb hajítottak. A baleári szigetek lakói is hírneves parittyások voltak. A római hadseregben külön parittyás csapat volt (funditores). A parittyából (funda) eleinte mindenféle követ, később csiszolt követ és ólmot hajítottak; az ólomgolyón a légió jele, vagy a vezér neve volt. A régi magyarok hadseregében nem voltak parittyások, mert lovas sereg volt. De valószínű, hogy Mátyás hadseregében voltak ilyen zsoldosok. Belgrád ostrománál Kapisztrán hadában voltak jó parittyások. Most nézzük meg, minő fizikai tulajdonságokon alapszik a parittyázás. A parittyát először körben forgatjuk, és mikor elég gyorsan megy, azon pillanatban, midőn fönt van a kőtartó, a zsinór vagy szíj egyik végét eleresztjük, és a kő nagy sebességgel repül tova a megcélzott tárgyhoz. A kő a parittya forgatása folytán köralakú, azaz görbevonalú mozgást végez. Előbb már láttuk, ha a sebesség és sebesedés összetevődik, akkor görbevonalú mozgás jön létre. Kérdés, megvan-e e két összetevő itt is? Ha parittyáztál már, vagy körben forgattál zsinegre kötött súlyos tárgyat, érezted, hogy húzza a kezedet. A zsineg irányában el akar menni állandóan, de a kezed visszatartja ; másrészt mikor a parittya egyik szárát, vagy a zsineget elereszted, a kő nem a zsineg irányában röpül el, hanem a körpálya érintője irányában. Tehát ezen görbevonalú mozgásnál is megtaláljuk a kétféle mozgást. Az egyik az érintő irányába eső egyenesvonalú egyenletes mozgás, sebesség, a másik pedig a zsineg, vagyis a kör sugara irányába eső gyorsuló mozgás. Hogy ez valóban gyorsuló, könnyen megérthető abból, hogy állandó erő hatott a kőre, már pedig, ha az erő állandóan hat a tárgyra, tudjuk, hogy sebesedést okoz rajta. Az elsőt érintői sebességnek, a másik összetevőt centripetális, vagy centrifugális sebesedésnek mondjuk, mivel ez a centrum (középpont) felé, vagy attól eltörekszik. Azt az erőt, mely ezen utóbbi sebesedéseket fenntartja, centripetális vagy cenrifugális erőnek nevezzük. A kezem visszahúzó ereje centripetális, a kő eltörekvése centrifugális erő. Ezekről az erőkről tanultok a harmadik osztályban, midőn a