Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1908
földnek a nap körül való keringéséről van szó. A zsineget vezető sugárnak, radius rectornak hívjuk az ilyen görbevonalú mozgásnál. (Az elipszisnél is tanultátok.) — Mi lehet az oka, hogy görbevonalú mozgáshoz mindig kell sebesedés, vagyis állandóan ható erő is? — Mert a testek megmaradnak nyugalmi állapotukban, vagy egyenesvonalú egyenletes mozgásukban tehetetlenségüknél fogva, hacsak külső erő nem hat rájuk, mondja Newton első törvénye. Tehát itt a körmozgásnál mindig újra és újra le kell győznünk a mozgó testnek azon természetes törekvését, tehetetlenségét, hogy az érintő irányában egyenesen akar tovább mozogni ; és ez az oka, hogy mindig kell állandó erő, vagyis mindig van sebesedés. — Amint ez a külső erő (kezem húzása a parittyánál) megszűnik, a mozgó pont egyenesvonalú egyenletes mozgásban megy tovább az érintő irányában. Így indul a parittya köve is. Hogy a parittya elröpített kövének a pályája nem marad egyenesvonalú, annak az az oka, hogy mindjárt a nehézségerő is hat rá állandóan, tehát sebesedő mozgásnak is alá lesz vetve, és így pályája újra egy másforma görbe lesz. Tehát amint a kő a parittyát elhagyja, azonnal a ferde hajítás törvénye alá esett, és ezt követi úgy, mint az előzőkben láttuk. Midőn a parittyát forgatjuk, akkor a szárának minden pontja más és más utat, kört fut meg ugyanazon idő alatt, tehát a sebessége is más és más minden pontjának. Azé a legnagyobb, mely legmesszebb van a kezemtől. Itt megint egy új fogalommal találkozunk, és ez a szögsebesség. A forgási ponttól egységnyi (1 cm, 1 m stb.) távolságban levő pontok sebességét szögsebességnek mondjuk. Míg a többi pont sebességét sajátos (szög) sebességnek. Bármely pont sebességét megkapjuk, ha az útját (körének kerületét) elosztjuk az idővel 2r. rit. A szögsebességből pedig a sajátos sebességet úgy nyerjük, ha a szögsebességet az illető pont sugarával megszorozzuk. A szögsebesség = 2. TT ht = io, a sajátos sebesség pedig to r — c. Ha a parittyaszár 120 cm, és egy secundum alatt négyet fordul, akkor szögsebessége: to = 2w , / t=8 7:=25'92 C m/ Sec és a kő sebessége: c = w r = 25 92X 120=3110'4 c m/ sec = 31 104 m / sec. Ebből látható, hogy minő nagy sebességet lehet adni a parittyával a kőnek. Ezzel a „r" sebességgel hagyja el a kő a parittyát a hajításnál.
