Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1906

- 25 A Rómából visszatérő biboros haragra lobbanva, az érvényesen megkötött házasság felbontására törekedett. Rákóczi Júliát kitépte férje karjaiból, a tullni kolostorba, férjét pedig különféle okok miatt S;>ielberg várába zárta. Miután a szétválasztott házasfelek visszanyerték szabadságukat, Aspremont gróf követelte a Rákóczi-birtokokból nejét megillető részt. Kollonics min den); erejét megfeszítette, hogy Aspremont törekvését meghiúsítsa ; hivatkozott Rákóczi kiskorúságára, ami miatt Rákóczi Julia részét a családi vagyouból ki nem adhatja. Gyűlöletes perbe keverte azért a két testvért és igyekezett köztük fagyasztó hidegséget teremteni. De itt is vereséget szenvedett. Strattmann miniszter közbenjárására Lipót a 18 éves ifjút nagykorúnak nyilvánította ; elhagyta tehát Prágát, és Bécsbe sietett, liogy a nővérével és sógorával folytatott ádáz küzdelemnek békés uton véget vessen. A kiegyezés megtörtént ; a haragvó testvérek, kiket úgyis csak Kollonics gonoszsága ingerelt egymás ellen, a legszentebb érzelmek közt nyújtottak egymásnak békejobbot. A jó anya, Zrinyi Ilona, azonban már nem lehetett tanuja gyermekei boldogságának, inert a zernyesti (1690) csatában fogságba kerüli Heiszler tábornokért cserébe visszanyerte szabadságát, s fiától elbúcsúzva akart férjéhez menni Törökországba, az örökös hantalauságba, de Kollonics ezen egyetlen, nagyon érthető kérését is megtagadta ; igy tehát Zrinyi Ilona csak egy kis 12 éves fiucskának könnyező arcára emlékezhetett vissza száműzetésében, mert igy látta fiát Bécsben legutoljára Rákóczi Bécsben nővérénél lakott, kinek háza zajos volt a sűrűn megjelenő jóbarátok, ismerősök gyakori látogatása miatt. Ez volt Rákóczinak első megjelenése a világban, a melyben bizony ő egyoldalú neveltetése miatt ügyetlennek bizonyult. A jezsuiták csendes kolostorában, melynek örökös némaságát csak a zsoltárok fenséges árjai törték meg, nem volt alkalma az ifjú hercegnek oly