Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1904

— 23 — den parancsnak célja, a tiszta, a hamisítatlan szeretet, s akik ettől eltérnek, bonyodalmakba és tévedésekbe merülnek.

1) S nem kell félnünk, hogy a sokoldalú szeretet szétfolyó, ellaposodó ürességbe vezet bennünket, mert a gazdasági, társas és ideális javak és az Úristen irányában eső utjai természetes irány= vonalak ; sőt ezek mégjobban is össszevonhatók : a z önszeretet, a felebaráti szeretet és az Istennek mindenekfölött való szeretetében összefoglalhatók. Elméletünk hátteréül bátran említhetjük a nemzedékről nemzedékre folyó pedagógiai gyakorlatot, elkezdve a legrégibb időtől a középkoron át a mai napig. Más korok más javakért küzdöttek szeretettel : a görögök az ideális javakért, a rómaik a fórumért, tehát társas javakért, a kereszténység, nevezetesen a középkor természetfölöttiekért ... de azért minden korban a többi javaknak is voltak szerető munkásaik. — Az elméletirók közül Aristoteles idevonatkozólag azt tanítja, hogy minden törekvésünk javakra irányul. Az emberek mindent — legalább képzelt — jóért tesznek. Nevezetesen a közösségek valami jóért léteznek.

2) Vannak külső javak, továbbá testiek és szellemiek. A szellemiekhez tartoznak az erények, a tudomány és művészet.

3) A tökéletességek sorában az utolsó láncszemet a legjobb, az Istenség teszi.*) Baconra is hivatkozhatunk, aki az erkölcsi nevelésről szólván a szeretetben látja az emberi tökéletességnek, az erkölcsi jóságnak foglalatál.

6) A Herbart-féle fegyelmezés gyakorlati eszméi: a belső szabadság, a tökéletesség, a jóakarat, a jog és a méltányosság eszméje egytől-egyig benfoglaltatnak a szeretet eszméjében, amint a szeretet eddigi rajzából is eléggé láttuk és a továbbiakból még jobban ki fog tiinni. Az elnevezés nagyon mellékes ; sőt kár űj neveket alkotni, mig a régiek többet érnek. Valósággal megmosolyogni való pl. a Basedow vállalkozása, aki Elementarwerk-jében a többi közt az erkölcsi nevelés számára is huszonhét szabványt, eszmét, parancsot állit föl, holott semmivel sem többet, sőt kevesebbet tartalmaznak a több ezeréves kelettel biró tízparancsolatnál, amelyek a szeretetben foglalandók össze.

6) Herbart gyakorlati eszméivel is így vagyunk. Határozott érdeme neki, hogy a nevelés elméletének sajátos vizsgálati kört jelölt ki, elkülönítvén azt a többi tudományok vizsgálati körétől. De jó lett volna, ha a saját bölcsészeti rendszerével szemben is határfalat állít s azután a pedagógiai gyakorlat történeti kialakulását tanulmányozza : így határozottan maradandóbb eredményhez jutott volna. ,) Tim. 1., 5. köv. 2) Pol. I. 1. in. 3) Pol. VU. 1. ») Willmann, Gesch. d. Idealismus. I. B. 507. 5) De dign. et augm. scientiarum, 1. VII. cap. III. 6) II. Band. S. 116—120. - V. ö. Róm. 13., 9.