Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

- 27 -hazánkat. S a kor emez átkos szelleme érintetlenül nem hagyhatta a kolostort és a kolostori életet. Nem a kolostort, melynek javaiért és jogaiért folyton pörösködni kellett; nem a kolostori életet, melytől csak egy Uriásnak példát adó jámborsága és szigorú fegyelmezése tudta távol tartani az erkölcsök bomlását. Előrelátó szeme idejében felismerte mind ama zavarokat, melyeket kora méhében rejtett. Azért mindjárt uralkodása elején a szerzeteseket szabályzatuk eredeti szigorúságában való megtartására kényszerítve mintegy megedzette őket a jövő küzdelemre. Majd a kolostor anyagi javait igyekezett biztosítani. Osszeiratta a sz. László idejétől fogva részint királyi részint magánadományozás utján nyert birtokokat, s a birtokivet a római sz. szék s II. Endre király által érvényesíttette. S bár a szerzetesek fegyelmezése ép úgy, mint a rend birtokainak — mint a királyi megerősítés mondja — »ragadozók és hamis foglalók kezeiből« való visszaszerzése rendkívüli nagy fáradságot és munkát követelt, Uriásnak mégis jutott ideje arra, hogy korának nemes irányú mozgalmaiból is bőségesen kivegye részét. Ott volt a IV. lateráni zsinaton, (1215) melyre III. Ince pápa hívta meg az uralkodókat és főpapokat, s a mely zsinat két égető kérdésről, a sz. föld visszahódításáról és a kor romlott erkölcseinek megjavításáról tanácskozott, A zsinat a kereszteshad megindulására 1217. jun. első napját tűzte ki. Az időközben trónra került III. Honorius pápa nagynehezen rábirta II. Endrét ís, hogy a hadjáratban részt vegyen. Seregével el is jutott a sz. földre s Tábor hegyét ostrom alá is fogta, de bevenni nem birta. A király társaságában ott volt Uriás apát is, karddal a kezében s a sz. föld iránt lángoló szeretettel a szivében. Haza érve a sz. földről, a meddő harc okozta szomorúsága örömre fordult, midőn látta, hogy a kolostor és templom újjáépítése a befejezéshez közeledik. A templomégés után a Dávid apáttól fölépített egyházat ugyanis már az idő nagyon megviselte, de a János apát hűtlensége miatt elkeseredett Imrepártiak is sok kárt tettek benne, valamint a kolostorban is. Uriás tehát kijavíttatta a kolostort s a templomot úgyszólván egészen újra építtette. Eddigi lapos famennyezetét csúcsíves boltozattal váltotta föl, hogy ezzel is méltóbbá tegye a magasztos célhoz, melyre szolgál. Bevégződvén az építkezés, Böröck váczi, Jakab nyitrai és Gellért zengi püspököket hivta meg a fölszentelésre, melyen maga a király is jelen volt második nejével, Jolántával, egyetemben. Uriás egyéniségének vonzó varázsa volt. A római pápák,