Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901
- 26 -pusztát, Jákot és hires könyvgyűjteményét hagyja a sz. hegy lakóira. Ugyancsak Rafael apát idejében történt, hogy — mig az eddig alapított apátságok mind különállók, egymástól függetlenek voltak, — a Val fer gróftól épített küszéni monostor apátja az alapító akaratára, a pannonhalmival alárendeltségi viszonyba került s igy a pannonhalmi monostor feje egyidöre föapáti méltóságot nyert. — Mind eme jótéteményekért örökké hálás volt a magyar sz. Benedek-rend. Jótev őiért naponkint imádkozott s imádkozik, s elődei nyomát követve mindvégig hűen iparkodott betölteni az első sz. királytól eléje szabott munkakört. Csak egy sajnálatos esetet tud a történelem, a mikor a pannonhalmi apát ellentétbe helyezkedett a királyi trónnal. III. Béla királyunk ugyanis, ki a cisztercieket és premontreieket hazánkban megtelepítette, s mindkét szerzetes rend számára több monostort alapított, elhalálozván (1196), úgy intézkedett, hogy idősebb fia, Imre, örökölje a trónt, mig Endre a ráhagyott pénzen sereget gyűjtvén Frigyes német császár társaságában a sz. földre menjen s a Szaladin szultántól rómba döntött keresztény királyságot visszahódítani segítsen, ü maga akarta ezt megtenni, de nemes tervének a halál útját vágta. Endre azonban gyűjtött seregével Imre bátyja ellen fordult s őt a tróntól megfosztani igyekezett. S mig az ország rendéi, a főurak és főpapok egyaránt imre pártján állottak, addig a pannonhalmi apát, 1. János, érthetetlen okból, Endrének fogta pártját, s célja elérésében még segítséget is nyújtott neki. Hiába intette Imre hűségre, hiába idézte a pápák egyik legnagyobbika, III. Ince, maga elé Rómába, János mindvégig a trónkövetelő Endre mellett foglalt állást. De a büntetés ez ellenszegülésért nem is maradt el. A szentatya megfosztotta apáti méltóságától s a rendtagok helyébe I. Benedeket, majd ennek rövid időn bekövetkezett halála után Uriást választották fejökül. Uriás valósággal gondviselésszerű férfiú volt. Körülbelül akkor került az apáti székbe (1207), a mikor II. Endre a királyi trónt elfoglalta. Gazdagon meg volt ajándékozva mindazon tulajdonokkal, melyekkel a legválságosabb időkben is lehet kormányozni. Mert a XIII. század első fele hazánkban válságos időszak volt. A királyi tekintély mély sülyedése, a törvényt ismerni nem akaró főurak kapzsisága s a várispánok tékozlása kapcsolatban az erkölcstelenséggel, mely ezidöben szerte dúlt a királyi tróntól le a legszegényebb ember viskójáig, végenyészettel fenyegette