Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1901

— 19 — sz. András szigetén kikötni kényszerítette. A hajóról az utasok között Gellért szerzetes szállott le néhány társával s egyenesen a szigeten épült sz. Benedek-rendi kolostorba sietett. Itt a legnagyobb örömmel fogadták. S mikor megtudták töle, hogy útját a vihar lecsendesültével folytatni akarja a dalmát partok felé, azonnal az ott időző sz. Mártonról nevezett pannonhalmi apáthoz vezették, kit szintén a vihar vetett sz. András szigetére. Ez ugyanis épen ebben az időben sz. István megbízására Rómába járt, s visszajövet Gellért sorsában részesült. A két szerzetes csakhamar bizalmas társalgásba elegyedett. A pannonhegyi apát megtudta Gellérttől, hogy útja a sz. földre visz, hol zarándok édesatyja, egy velenczei előkelő patrícius, néhány év előtt meghalt. Az ő sirját de különösen a földet akarta látni, melyet az édes Üdvözítő életével és halálával megszentelt. Az isteni gondviselés azonban másként határozott. A bóra megszűntével ugyanis hajóra ülve, az apát útközben rábírta Gellértet, hogy ha már nem is akarja egész életét a magyarországi uj kereszténységnek szentelni, legalább egy kis időre tartson náluk pihenőt. S Gellért hajtott szavára : magyar földön maradt azon szándékkal, hogy néhány hónap múlva Görögországon keresztül folytatja útját Palaesztina felé. Egy ideig a pécsi püspöknek volt vendége, majd a pécs-váradi apát meghívására az ott épült bencés kolostorban töltötte napjait, segítve rendtársait az igehirdetés munkájában. E közben elközelgett Nagyboldogasszony napja. István király törvénynapnak rendelte ez ünnepet, melyen az ország minden részéből egybeült magyarság előtt teljes királyi díszben megjelent, hogy ki-ki előadhassa neki ügyes-bajos dolgait s hallhassa vigasztaló s igazságosztó szavát. A sz. király iránt való tiszteletből Gellért is útnak indult társaival együtt Székesfehérvárra. Itt látta öt meg sz. István s éles szeme azonnal fölismerte benne azt, a kit keresett : fiának leendő nevelőjét. Magához hivatta tehát, s tudatta vele szándékát. S Gellért, a ki megköszönve társai bizalmát a velencei kolostor apáti méltóságáról lemondott, csakhogy lelkének égő vágyát követve a sz. földre zarándokolhasson s életét az Üdvözítő vérétől megszentelt helyen tölthesse el, a sz. király óhajának ellene mondani nem tudott. Elfogadta István ajánlatát, s a királyi udvarral mindjárt Esztergomba ment, hol a királyi palota tőszomszédságában kapott lakást. így lett sz. Benedek méltó fia, Gellért, az első magyar ifjú mestere. Gellért teljesen át volt hatva vállalkozásának fontoságától. 2*