Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

- 42 — véve teszik az emberi természetnek cul túrára való rátermettségét. A szükségletek s nem különben a képességek is négy éren érvényesülnek: érzéki, társas, ideális és természetfölötti téren, s alkotásaink, a melyek e szükségletek kielégítésére s képességek érvényesülésével létesülnek, adják a culturát egész terjedelmében. Ez alapon azonban csak úgy indul meg a közműveltség munkája, lia megvan egyútial a külső föltétel: a tárgy, mely a szükséglet kielégítésére alkalmas. A gazdaság külső tárgya az anyagi világ, a társas életé a család és a társadalom meg a természetjog. A kettő együttvéve pedig tárgya a tudományos megismerésnek, mintája és forrása a művészi alkotásnak, eszköze a vallásos és erkölcsös életnek A természettől való két társasághoz, a családhoz és társadalomhoz még egy szükséges társaság járul : az egyház. Szükséges ezen társaság tekintettel az Isten akarátára az emberről. A kinyilatkoztatás tartalmát, a kegyelem kincseit Isten az egyház gondjára bizta és az ember elé természetfölötti czélt tűzött utasítva őt, hogy az egyházat hallgassa.') — Mindezzel azonban csak a cultura kiinduló pontjait jeleztük. Innen a közművelődés magaslatára hosszú ut van, s csak haladással érni oda. A történeti élet elve nélkül, történeti tudat nélkül nagyobb lendület a cultura terén egyáltalán nem képzelhető. Hagyományban az ereje, haladásban a nyilatkozása, hagyományban a gyökere, haladásban a virága.

2) A magasabb fejlődéssel karöltve jár a közművelődésnek egy további föltétele: a m u n k a f e 1 o s z t á s. Kiegészítése az alanyi föltételeknek, betetőzése culturára való képességünknek. Az egyéni szükséglet helyébe a társadalmi lép, az e»yéni képesség helyébe vállvetett munka. A munkafelosztás szüksége alapján értjük meg, hogy az ember nem pusztán eszes voltánál fogva, hanem eszes és társas természetével kútfeje a közműveltségnek. Megfelel ennek a nyelvszokás, mely egy nemzet, Európa közműveltségéről beszél. Magyar ajkon „a közművelődés" szava jött forgalomba, mely erősen kidomborítja a cultura socialis jellegét.

3) A közművelődés előföltételei e szerint: egyéni és közös szükségletek, egyéni képesség és vállvetett munka, külső tárgyak, történeti élet és munkafelosztás. — Az eredmények, a melyek ez alapon létesülnek, a culturjavak és a culturálbipot. A culturjavak előteremtése a honfoglalás tényével indul meg nagy erővel. E tény nevezet szerint a gazdasági gyarapodásnak, a közgazdaságnak alapja; de a jogi viszonyok fejlődésének is nem kevésbbé előföltétele. Ideális téren a nyelyvhez, a melyben már a honfoglalás előtt élt a törzs, az irodalom járul; a vallás gyakorlata és a erkölcsös élet nem minden alkalmazkodás nélkül folyik; mesterségre és művészetre is uj indítékkal és uj irányban késztetnek az uj körülmények.*) A culturjavak elterjedésével c u 1turállapot származik. Megalakulásában döntő szerepe van azon körülménynek, hogy a gazdasági és ideális közműveltség értéke a haladásban van, a socialis cultura értéke pedig az állandóságban és a társas ') Kostitz i. m. 21—31. 1. 2) Nostitz i. m. 18. 1., Vives i. m. I. k. 2—3. fej. a) Nostitz i. m. 30-34. 1. 4) I. m. 34-39. 1. Wundt, Ethik 595-618 1. és 645-699.