Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 43 — erők egyensúlyában. Szilárd mederben megy így végbe a culturjavak szüntelen kölcsönhatása, s létesül arányos és összhangzó állapot. De azért a jogi rend sincs kivéve a fejlődés törvénye alól. A gazdasági és ideális termékek folyton folyvást a socialis állapot körébe omlanak és a szüntelen kölcsönhatás következtében ott mivoltukhoz képest folytonos haladást okoznak. A socialis reform, a mely így szükségessé válik, nem ritkán a közműveltségre áldástalan forradalmi uton nyer megoldást. A cultura utolsó lényeges föltételének, a rendnek és összhangnak ilynemű megzavarását csak a jogi rendnél is állandóbb vallás akaszthatja meg. A kinyilatkoztatott vallásnak megvan az alphaja, megvan az omegaja. a közműveltség terén való minden fejlődésnek biztos jegeczesedő pontja.

1) 6. A műveltség humánus képzettség mint egyéni birtok. Az emberben rejlő érzéki, társas, ideális és természetfölötti csirákat egyaránt fejlődésre kell indítani, még pedig az embernek állása s viszonya szerint a tárgyi világrendhez. Az »egyéni birtok« kitétel a közműveltség fogalmától különbözteti meg a műveltséget. a) Az érzéki világra, a társas életre, az ideális alkotásokra és a természetfölötti rendre irányuló sokoldalú ismeret teszi legközelebb a műveltség alkotó elemét. Fejlesztő tényezők ül az ismeret közlésére a természettudományi tanulmányok, a történelem tantárgya, philologiai Studium rajzzal és zenével és végre a vallástan kínálkoznak. A kiszemelés szempontját az embernek egyéni köre és tárgyi vonatkozásai adják. Az egyéni műveltség és boldogulás rovására esnék, a nemzeti közműveltség és a népek culturája látná kárát, ha a kiszemelésben nem a honi és nemzeti elemekre esnék a fösuly. Tekintettel az egyéni szükségletre és képességre, mindenekfölött pedig a közműveltség értése és továbbfejlesztése czéljából ismeretekre szorul az embe r.

2) Nélkülök műveltnek senki sem mondható. Az ismeretek négy körből kerülnek. A gazdasági közművelődés alapja a haza földje; mert akkor indult meg közgazdaságunk, midőn őseink a földet birtokba vették. S a földet tág értelemben kell vennünk. A mi méhében van és a mit ölében hord és a mi fölszinén él és mozog és készül, mind hozzá tartozik és a gazdasági közművelődés körébe esik. A műveltség tényezőiből a tanulmányok természettudományi ága tartozik ide: a földrajztól kezdve, a mely épen a haza földjével foglalkozik, a természetrajzon át a természettanig, beleértve a mennyiségtant is. Európa és a többi világrészek földje, állatai stb. szintén szerepelnek. S joggal szerepelnek, mert hajózható folyóink nem fakadnak mind magyar hegységben és nem szakadnak egytől egyig magyar tengerbe; vasúti vonalaink nem érnek véget a magyar határnál. De azért tanul') Nostitz i. m. 49—60. 2) Willmann. i. m. II. 45.