Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 53 — elv segítségével indulhatunk meg. Ez az elv a neveléstudomány rationalis kiinduló pontja (ohiectum formale), melyet egyelőre a józan észtől, illetőleg az ethikától és a philosophiától kölcsönzünk, mígnem a paedagogiai gyakorlatnak inductiv vizsgálata nyomán kapjuk. 2. Fontos szerepe van továbbá a neveléstudományban a synthesisnek és deductionak. Az elemzéssel megállapított alkotó elemeknek synthesise, az általános eszmékből vont deductiók ténylegesen befolynak a paedagogia rendszerének megalkotására. így a nevelés czéljának fogalmában, a műveltségben, a paedagogia sok részletének gyökere rejlik, pl. minő tanulmányokat öleljünk föl, minő nevelő tényezők állanak rendelkezésünkre? A rend és összhang követelményében a concentratio rejlik, a történeti élet ekében a tanulmányok egymásutánjának szempontja stb. Mindazonáltal egyszerű logikai deductioval rendesen nem kapunk kielégítő eredményt. A deductio műveletében mindig egy tényezőt kell szerepeltetnünk, a melynek értékét esetröl-esetre az élet határoza meg. A speculatioe körben mindig a tapasztalat kiegészítésére szorul. Összehasonlítás és kísérlet az inductiv eljárásnak segítőeszközei. Köziilök az összhasonlítása történeti és bölcseleti emélkedés körében egyaránt használható. A megegyező és analog esetek összemérése igen tanulságos. Összehasonlítható a természeti népek neveltje a művelt világ növendékével, a görögök, rómaiak, a modern népek nevelése . . . Kiszemelhetek a nevelésből egy jelenséget és u. n. generikus összehasonlítással vizsgálhatom mozzanatait különféle körökben. Tanulságos egyes nagy alakok nevelődésének vizsgálata és összemérése is. így pl. nem lehetnek közömbös fejlesztő tényezők azok, a melyeknek behatása alatt egy szent Ágoston, Rhabanus Maurus és sok más nagyság nevelődött. A tulajdonképeni kísérletezésnek azonban a paedagogiai vizsgálat kőiében nem lehet helye. A kísérletnek az a módja, hogy a megfigyelő valamely tárgy tulajdonságaiba, a megfigyelt jelenség lefolyásába önkéntesen belenyúl. A nevelés terén ez részben lehetetlen, részben tilos. Lehetetlen, mert a nevelés folyamatában egyik tényezőnek, a növendéknek, közrehatása kiszámíthatatlan, önkéntesen nem befolyásolható. Tilos, mert a többi tényezők egyikének — másikának változtatása vagy mellőzése nagy károkkal járhatna.') Legfölebb annyiban lehetne kísérletről szó, a mennyiben bizonyos mozzanatok és tényezők önkéntes módosítása az eredményt egyáltalában nem veszélyezteti, hanem ennek könnyebb vagy nehezebb megszerzésére vet világosságot. Ilyen kísérletet mutatnak a különböző tantervek, gyakorlóiskolák stb. Ámde itt sem lehet egyetemes eredményről szólni, mert amaz önkéntesen nem módosítható tényező magától módosul és sohasem állandó és változásának foka meg nem állapítható. S mivel ilyen vállalkozás egész nemzedékek tökéletességének fo') Rousseau vállalkozása,