Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 54 — kát lenyomhatja és egész közművelődésünk hanyatlásával járhat, nem tanácsos a kísérletet igénybe venni. 8. §. A neveléstudomány rendszere. Hátravan, hogy az alapvetés után tervezetben mutassuk be a neveléstudomány rendszerét. Ez a tervezet az alapban, a melyet vetettünk, már benne van. A meghatározások, a melyek immár rendelkezésünkre állnak, a paedagogia tárgyának megjelölése, a paedagogiai gyakorlatnak és elméletnek értelme és viszonyuknak tisztázása, a nevelés fogalma, a fejlődő embernek, a nevelés czéljának és tényezőinek meghatározása a részletes kidolgozás minden ágában biztos kiinduló pontot mutatnak. S ha a módszerre vonatkozó megállapításokat is számba vesszük, tudjuk azt is, hogy honnan vegyük és hogyan szerezzük meg mindenegyes esetben a demonstratio készletét. A történetileg fejlődő egész ember, Isten és a társaság megbízásából nevelésre vállalkozó művelt ember az eszközökkel együtt, melyekkel dolgozik, az ember végső czéljának megfelelő műveltség és közműveltség jelelik meg a neveléstudománynak határvonalait. E határokon belül három fövidéket kell megkülönböztetnünk : a testi, értelmi és erkölcsi nevelés vidékét. E megkülönböztetésre a neveléstudomány tárgyának, a paedagogiai gyakorlatnak vizsgálata késztet. A fejlődő ember, a fejlesztő tényezők és a nevelés feladata egyaránt feltüntetik e három mozzanatot, a mint ezt az alapfogalmak fejtegetésében bővebben láttuk. Ehhez járul, hogy elmúlt idők nevelő munkássága mindig számolt e három körrel, és a jelen paedagogiai gyakorlat is gondozza; az elméletirók között ritkán akadt olyan, a ki a testi nevelést elméletben elhanyagolta, a gyakorlatban ö sem hanyagolhatta el; olyan még egyáltalán nem akadt, a ki az értelmi vagy az erkölcsi nevelést mellőzte volna. De már abb:in igenis volt és van eltérés, hogy minő e három résznek egymáshoz valő viszonya? Például vegyük a Comenius Didactica Magna és Herbart Allgemeine Paedagogik cz. művét. Comenius munkája »tanítástan«, a mely a szorosan vett nevelést és a testi jóléti öl való gondoskodást is magában foglalja;

1) Herbarté pedig »neveléstan», amelynek körében az oktatás nevelő tanítás és semmi más; minden tanulmányDid. Magn. IV. 9. XV, XXIII, XXVIII. etc. Päd. Klass. hrsgbn. v Lindner I. B., Gross. Unt.-lehre.