Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 37 — melynek irányában a tudományok terülnek el, az alkotás szükséglete és képessége, a melynek nyomában nyelv, mesterség és művészet fakad, végre a mennyiben a megismerés egy magasabb lényre irányul és az alkotás a lénynek tiszteletére és szolgálatára vonatkozik, a megismerésben és alkotásban egyúttal a vallási életnek természetes csirái rejlenek. A keresztény világnézet szerint azonban a rátermettségnek ez az utolsó mozzanata sajátos, a kinyilatkoztatott vallásnak megfelelő, úgynevezett természetfóllötti jelleget ölt. E világnézet szerint t. i. a gyermek a keresztségben vizbó'l és Szentlélekből újjászületik s ezáltal a természettfölötti czélnak megfelelő rátermettségre tesz szert. Ezen természetfölötti rátermettség a megszentelő malasztban rejlik, a mely szükségletet olt az emberbe Isten és a mennyország után úgy, hogy, ha Istenhez el nem jut, örökre boldogtalan marad. Ez a kegyelem továbbá erőt és képesség e^t ad természetfölötti czélunk munkálására s mivel az eredet szempontjából az Istennek mindenkép ingyenes ajándéka, az alkotott emberi természetre kegyes ráadása, egyúttal erősebb kötelékekkel fűz az Istenhez és szigorúbb kötelezettséget ró ránk az Isten szolgálatára. Végre nemesebb történeti és erkölcsi életre is képesít ; mert midőn egyeseknek és nemzeteknek hatalmad ada, hogy Isten fiaivá legyenek, egyúttal oly kincsek gyűjtésére adott erőt, a melyeket a moly meg nem emészt és a tolvaj el nem lop. — A természetfölötti rátermettség kapcsán az emberi természetben rejlő ama zavarról is meg kell emlékeznünk, a melyet eredeti bűnnek nevezünk, és a melynek hatását a nevelő uton útfélen tapasztalja. A természetfölötti állapot t. i. már az első emberekben is megvolt, de bűnnel elveszett rájuk nézve Isten és az örök világ, a mint elveszik e földi szép világ arra, a ki tébolyodottá lesz; emberi természetükben is megfogyatkoztak: eszük elhomályosult és akaratuk a rosszra hajlóvá lett; nyomor és halál járt a bűn nyomában. Osszüleink ezen megfogyatkozott emberi természetet adták és adják gyermekeiknek mindez ideig. S ez az eredeti bűn ténye, a melylyel a nevelőnek is számolnia kell. ') Összefoglalással a rátermettségnek alanyi, tárgyi és történeti elemeit, gazdasági, társas, tudományos, művészeti és vallási irányait, velünk született rátermettségnek nevezzük. A ráter') V. ö. Huster, Theol. Dogm II.. 291—319 1.