Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

- 83 akarnak adni, hogy az ember a létező cultur-állapotot fóntarthassa és növelhesse. Például idézzük a XVIII. sz. iskola-reformja idejéből az *állami törekvések szolgálatában működő paedagogusokat vagy Mill Stuartot

1). Sokan meg azt latolgatják, miben áll az embernek mivolta, lényege, s ezt tűzik ki a nevelés czéljául. így Vogel azt akarja neveléssel elérni, hogy ,.az ember igazi mivoltának önálló tökéletesítésére képesüljön." Az embernek mivolta pedig szerinte az észben áll, a melynek legfőbb eszméi a jó, igaz és szép eszméje. Idevágó példa még: Herbart „erkölcsös jelleme", Ziller „eszményi személyisége." Ide tartozik Herder humanitása és Graser divinitása vagyis az ember istenképüségének kifejeződése az életben. Közös megjegyzésünk minderre az, hogy ellentmondva minden egyoldalú megzorításnak „az egész embert" tüzzük ki a nevelés czéljául: boldogságát, polgárilag való használhatóságát, culturára való képességét, jellemét, személyiségét, a humanitást és a divinitást. Egyáltalán nehéz formulát találni, a mely teljesen kifejezné a nevelés czélját. Nem tagadjuk, hogy ilyenek lehetségesek. így pl. az ember istenképüségének kifejeződése az életben, mely lényegben összeesik a katekismus elemi tételével: A végre vagyunk a földön, hogy az Istent megismerjük, őt szeressük, neki szolgáljunk és benne üdvözüljünk Ilyen a jellem, a személyiség, a humanitas fogalma is, helyesen értelmezve.

2) Csakhogy épen az a baj, hogy értelmezni kell és értelmezve is csak azok értik, a kik az analysis, abstractio, inductio ugyanazon útját tették meg, a melyen a formula keletkezett, kik ugyanazon vallási és philosophiai rendszernek hivei, a többiek eleve elfordulnak tőle és tartalmatlannak mondják. 5. A neveles fogalmát ezek alap ján így fejezzük ki : a nevelés Isten és a társaság megbízásából nevelésre vállalkozó művelt embernek hatása a történetileg és erkölcsileg fejlődő egész emberre, hogy ez elfoglalja a mindenségben azt az állást, a mely öt eszes természeténél fogva megilleti. A meghatározás elemei a kővetkezőkben még részletesebb megállapítást nyernek. 5. § Rátermettság, egyéniság, nevelés. A nevelés fogalmából a történetileg fejlődő embert vetjük legközelebb behatóbb vizsgálat alá. Az elemeket, a melyeket vele összefoglaltunk, testünk és lelkünk teszik, a mint egy bizonyos czél szolgálatában fejlödnek. E fejlődést nem szorítjuk a serdülő korra, és az alanyi és tárgyi rend törvénye szerint kell folynia. 1. A rátermettség és egyéniség a nevelés természeti alapjával esik össze; a nevelés pedig ') Willmann I. 372—375. és Bain, Erziehung als Wissenschaft 5. 1. 2) Nostitz-Rieneck i. m. 3