Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 30 — mészét számbajő a nevelésben, ki vonná ezt ma kétségbe ? De azért az ember és a katona, az ember és a pap stb. a természet és a közműveltség nem állnak egymással ellentétben. Ha arról van szó hogy a fejlődő ember a nevelés tárgya, akkor szólunk az emberről aki a természetet szolgá­latába fogadja és érzéki szükségleteinek kielégítésére gazdasági közművelő­dést alkot ; a kinek viszonya van embertársához és jog alapján a családban és táisaságban socialis közműveltséget teremt ; a ki ideális szükségle­teihez képest nyelvben él és tudományt müvei, mesterséget üz és művé­szetet ápol s végre vallást gyakorol. 3. A fejlesztő tényezők sorában meg kell különböztetni azokat, a kiknek a nevelésre joguk és kötelességük van, az esz­közöktől, a melyeket a nevelésben használnak. A legelső ne­velő maga az Úristen, a ki az eszes emberi természetet al­kotta és ezen a czimen neki czélt tűzhet és a kin az emberek nevelő joga és kötelessége is alapszik. Másodsorban a tár­saság nevelhet, mert életet ad, a melynek teljességéhez a nevelés is tartozik. Az egyes ember csak a társaság megbízásából nevelő tényező, mert a nevelés mindig közügy, í melegágyában, a családban is. Az es z k ö z ö k, a melyekkel az ember dolgozik, nem függetlenek ugyan a természettől, mégis első sorban a közműveltség köréből: a gazdasági és társas életből, nyékből és irodalomból, mesterségből és mű­vészetből és a vallásból kerülnek. Ezek egyúttal tőkét tesznek s nem puszta eszközök. A nevelő ember mellett bizonyos önállósággal jelentkeznek s a növendéknek sok tekintetben alkal­mazkodnia kell hozzájuk; mert az alanyi érdek mellett a tárgyi szempontnak, a jelen élet mellett a történeti elvnek is kell érvé­nyesülnie. Így pl. a vallástan tartalmát, az üdv tényeit el kell fo­gadni, a mint vannak; őrizni kell és áthagyományozni s az egyéni érzésnek és gondolkodásnak hozzá föl kell emelked.űe. A többi fejlesztő tényezővel többé-kevésbbé ugyanígy vagyunk. Ha az embert, a kinek a nevelésre joga és az eszközök felhasználására ügyessége van, műveltnek mondjuk, a mi alább még közelebbi meghatározást nyer, fejlesztő tényezőnek : az Isten és a tár­saság megbízásából nevelésre vállalkozó mű­velt embert mondhatjuk. Könnyű meggyőződni, hogy a társaság megbízásából nevelésre vállalkozó művelt embei volt mindenkor­ban a nevelő tényező. A renaissance idején innen nyilvánvaló tényként áll előttünk. Az állami beavatkozás, a mely e korban már sürüen mutatkozik, egyre erősebben lép előtérbe; mígnem kifejlődött a jelen állapot. 1) A középkorban inkább az egyház nevében folyt a nevelés, ') 0. Willmann i. m. I. 330-331. 362-379. 407-421. 1.

Next

/
Thumbnails
Contents