Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 27 — fejlesztő tényezők hatnak a fejlődő emberre. Ámde a nevelés fogalmának e három alkotórészéről nem volt kezdettől fogva egységes a vélemény és ma sem az; nem ugyan számukat véve, hanem az elemek terjedelmét és tartalmát tekintve. Így, csak egyet említek, nem minden kor vallotta és nem minden elme hajlik meg a ker. felfogás előtt, hogy az eredendő bűn folytán romlásnak indult a nevelés tárgya, hogy a fejlesztő tényezők közt u. n. természetfölötti elem is szerepel, hogy az ember eszménye e szavakban fejeződik ki: Isten képmása, Isten gyermeke, a mennyország örököse, példaképe pedig ezekben : «Krisztus képződjék ki bennetek!

1) Legnagyobb eltérés kétségkívül abban volt és van : mi az ember, vagyis a nevelés czéljában. Csakhogy ez özszefügg «a fejlődő ember» mivoltával, a «fejlesztő tényezők» pedig nyomában járnak, mert eszközként viszonyulnak a czélhoz, úgy, hogy a czélban való eltérés rájuk is mindenkor kihatott. S mégis szükséges, hogy e tekintetben bizonyos egyöntetű felfogás legyen uralkodóvá. Mivoltában kell e felfogásnak egységesnek lennie; mert részleteiben mindig lesznek eltérések, még akkor is, ha majd az emberek világnézetben el nem térnek egymástól. Mi e tényezők méltatásában egyetemes felfogásnak hódolunk : egyoldalúságoktól tartózkodva felszedjük a jót, a hol találjuk, az ember összes igaz érdekeinek kielégítésére. A neveléstudomány tárgyának, vagyis a nevelés gyakorlatának történetében és egész terjedelmében való tudományos vizsgálata alapján a nevelés fogalmának állandó elemei a következő értelmet nyerik. 2. A fejlődő embernek legközelebb az az értelme, hogy az egész ember nevelődik. Ugyanis az eszes emberi természet fejlődéséről van szó, a melyhez a test és a lélek egyaránt tartozik, és a melynek az istenfiuság természetfölötti rendjébe kell felemelkednie. S az egész ember az eszes emberi természet moralprincipiuma irányában fejlődik. Az alanyi és tárgyi rend szempontjánál fog á z eszes emberi t er mészét összes szükségleteivel és képességeivel érvényesül és a mindenség h ez való viszonyában nevelődik ; a történeti és erkölcsi elvnél fogva fejlődése egy határozott czél irányában folyik szemben a Rousseau-féle természetes növéssel és gyarapodással. S így a Gal. 4. 19. Lehrproben u. Lehrgänge. Halle 5. Heft. §. 9. Zillei Alig. Pädag. 24. 1.