Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 25 — végeredményében szintén egységes világnézetre vezet. Ez az egyetemes irányú szempont még a paedagogia tapasztalati kiinduló pontját (obiectum materiale) is az egyetemesség jellegével ruházza föl ; a paedagogiai gyakorlat köre ugyanis nem kevésbbé egyetemes, mint a philosophia tárgya. A különbség paedagogia és philosophia közt abban mutatkozik, hogy a philosophia tárgya ott kezdődik, a hol az egyes tudományok munkája végződik; a paedagogia ott végzi, a hol az egyes tudományok kezdik, vizsgálati köre az élet gyakorlatától a tudományos megoszlásig, a hivatás kifejezödéseig, a pályaválasztásig terjed.

1) Az egység, a melybe a paedagogia foglalja a tudományokat, alsóbbrendű, munkafelosztás előtti egység, concentrâtio, tanterv ; a bölcseleté magasabbrendü, munkai.-losztás utáni egység, rendszer, a tudományok elméleti szervezete. Ebből egyúttal látszik, hogy a philosophiai kutatás sokban javára lehet a paedagogiának. A bölcselet vizsgálati köre, a határvidéken kezdődik, a hol az egyes tudományok eredményeiket lerakják. Az egyes tudományok eredményein módszeres vizsgálattal megállapított ismereteknek rendszere: ez a philosophia. Az egyes tudományoknak nem alapja, hanem megfordítva az egyes tudományok teszik a philosophia alapját. Viszont a mennyiben a pliilosophiának az a feladata, hogy az egyes tudományok eredményein a dolgok végokát állapítsa meg, s ez alapon egységes világtervet és világnézetet alkosson, a maga részéről szabályozólag és irányadólag foly be az egyes tudományokra. S a paedagogiához való viszonya is ebben mutatkozik. Az egyes tudományokon át. főleg az ethikán, a normativ tudományok ezen őstypusán át, szabályozólag és irányadólag foly be a neveléstudományra. Nevezetesen a paedagogia vezető szempontjára, a gyakorlati világnézetre esik világosság a philopsophiai kutatásból. A paedagogiai és philosophiai világnézet különbségének felismerése czéljából gondoljuk meg, hogy a világnézet, a melynek megalkotásán a philosophia dolgozik, elméleti jellegű, határozatlan és sohasem kész: a paedagogia vezető alapelve gyakorlati és pontosan körvonalozott. Amaz legközelebb nem arra való, hogy szerinte éljünk; lehet benne ellentétes felfogás, nézeteltérés, harcz. A paedagogiai világnézet az élet zsinórmértéke, azért határozott és biztos szabványokra szorul. A paedagogia a pliilosophiának minden biztos és végleges eredményét irányadónak tekinti. 7. Végre aneveléstudomány viszonya a vallástanhoz úgy fejezhető ki, hogy a maga vizsgálati körében önállóan megállapított eredményeivel nem jöhet soha ellenkezésbe a kinyilatkoztatott vallással. A hit tartalma mindig igaz, a paeda') A pályaválasztást az élet munkaterén való végleges állásfoglalás értelmében veszem.