Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 24 — irodalomtörténet stb. Különben a természeti és történeti tudományok tapasztalati (empirikus) tudományok nevén is összefoglalhatók szemben a psychologiával, logikával és ethikával, a melyek bizonyos értelemben észtudományok (rationalis tudományok), tiszta észtudomány azonban csak a philosophia, a melyen a metaphysika körét értem. Végre még egy tudomány képzelhető, a mely a lelki valóságra irányul, t. i. az isteni valósággal foglalkozó tudomány. Csakhogy itt pontos elkülönítés válik szükségessé. A culturai tudományok sorában ész és tapasztalat alapján lehet vallástudományt alkotni, mert „hívságosak mind az emberek, a kikben a Isten tudománya nincsen . . • A mi benne láthatatlan, úgymint örökkévaló ereje és Istensége, világ teremtésétől fogva munkáiból megérthető és látható."') Ezzel szemben tapasztalassal és gondolkodással közvetlenül el nem érhetjük az isteni valóságot úgy, a hogy pl. lelkünk jelenségeit belső tapasztalással és elménk működésével megismerjük. A kinyilatkoztatás jő itt segítségünkre és a theologia tudománya ez alapon szól „de Deo uno et trino."

2) Mindezen tudományokra támaszkodik a paedagogia, valamennyivel kisebb-nagyobb érintkezése van. 5. A paedagogiának ezen sokirányú érintkezése nagy nehézséget rejt. Ugy látszik, hogy annak, a ki paedagogiai elméletet alkot, az őszes tudományokban szakembernek kell lennie, a mi a tudományok mai állásában lehetetlen. A nehézség elesik, ha a neveléstudomány és segédtudományainak viszonyát helyesen értelmezzük. Állításunk, hogy a paedagogiának az összes tudományok a segédtudományai, nem annyit jelent, hogy a neveléstudomány tán szinte tárgytalan tudomány, a mely úgy készül, hogy az egyes tudományok körébe hatolva mindannyiban jól megrakodunk a végből, hogy azután egy helyen ősszehalmozzuk. Nem! A paedagogiának sajátos tárgya és vizsgálati köre van, a melyen századok eredménynyel dolgoztak; erre utalja a jelenkor paedagogusát a példaszó: in uno habitandum. E mellett lesz annyi érkezése, hogy a példaszó másik részének: in ceteris versandum is megfeleljen, sőt lesz annyi érkezése, hogy némely tereket részletesen fölkutasson a paedagogia javára, mások meg más tereket kutatnak át : s mindegyik visszatér az otthonba, a paedagogia vizsgálati körébe, a hol a birtokközösség elve uralkodik. 6. A paedagogia e szerint bizonyos értelemben egyetemes tudomány s ez állapítja meg viszonyát a bölcselethez. A neveléstudomány elméleti kiinduló pontja a gyakorlati világnézet szempontja, a philosophiáé az egyes tudományok eredményei alapján a dolgok mivoltának, a végső okoknak megismerése, s ez v) Bölcs. 13,1. Róm. 1,20. a) Hurter, Theologiae Dogm. Comp. II. köt.