Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1900

— 23 — gálhat, a miről megismerésünk lehet, így az anyagi valóság tárgyi és alaki tekintetben, a közműveltség tartalmilag és történetében, a lelki valóság magában és működésében. Hozzáadhatjuk még az emberi valóságot, a mely az anyagi és lelki valóságnak kapcsolata, a közműveltségre pedig annyiban utal, a mennyiben benne kifejeződik. Pontosabb meghatározással tárgyon vizsgálati kört értünk, melynek határait valamely egységes szempont jeleli meg. Ismereteinket a tárgyról módszeresen kell szereznünk, azaz iigyes és bizonyos fokig tudatos analysissel és synthesissel, abstractióval és determinatióval inductióval és deductióval és történeti kritikával megállapítanunk. Ép ebben különbözik a tudományos ismeret a közönséges ember ismeretétől. A módszeresen megállapított ismereteknek azután rendszerbe kell összetevődniük, azaz szervesen kapcsolódniok, úgy, hogy egység támadjon a sokaságban. Az egyes tudományok végre maguk is részei egy nagy egyetemes rendszernek, tárgyául szolgálnak a mindenségről szóló egyetemes tudomány rendszerének.') A tudományokat legtermészetesebben tárgy szerint osztályozhatni. E szerint vannak természeti és mathematikai tudományok, a melyek az anyagi valósággal foglalkoznak; culturaiak és történ e t i e k, a melyeknek tárgya a közműveltség ; psychologia, logika, ethika, a melyek a lelki valóságra irányulnak; végre a philosophia tudománya, ez a mindenségről szóló egyetemes tudomány. A természeti és mathematikai tudományokat egységes, névvel természettudományoknak is nevezhetnők. Elkülönítésükre az anyagi valóságban észlelhető tárgyi és alaki szempont irányadó. További szempontok fölvételével további elkülönítés lehetséges. így származnak a mathematika részei, valamint a földrajz, természetrajz, természettan, chemia stb. Az úgy neveztem culturai és történeti tudományokat közönségesen egy névvel történeti tudományoknak szokás nevezni. En a természeti és mathematikai tudományok mintájára elválasztom őket: culturai tudományokon értve az emberi alkotásoknak tárgyi részét,

2) történetieken ez alkotásoknak keletkezését és alakulását, röviden az alaköltés folyamatát. Culturai tudományok a gazdasági tudományok, a melyeknek alapja az ember szolgálatába szegődtetett föld azzal együtt, a mi rajta, benne és körüle van; a társadalmi tudományok, a melyek a jogon, családon és társadalmon alapulnak, a nyelvre, irodalomra s művészetekre irányuló t udományok (tág értelemben philologia), a melyek azon az alapon keletkeznek, hogy az ember a hangot, a követ, a szint, a mozgást használja löl gondolatainak és érzelmeinek kifejezésére ; végre a teremtésen, lelkiismereten, beszámításon, röviden az Isten és ember és a természet kölcsönös viszonyán alapuló vallástudomány oly a'akban, a mint azt tisztán természetes uton meg lehetne alapítani. A szoros értelemben vett történettudomány az emberi alkotásoknak köre szerint: politikai történet, ') V. Pesch S. J., Institutiones Logicales I. 557. és k. 1. Trendelenburg, Logische Untersuchungen. II. 413 —460. l.Ueberweg, System der Logik. 138. 2) Német nyelven „Geisteswissenschaften" nevén is emlegetik.