Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1895
— 14 — veiéből, melyet egy bizonyos Axiusboz intézett, melyben azt mondja: „Caesarem in consulatu confirmasse regnum, de quo aedilis cogi tarat. “ ‘) Ezen homályos összeesküvés mibenlétét egész biztonsággal megállapítani nem vagyunk képesek. Ellentmondanak egymásnak egy részről Sallustius, másrészről a többi kútfők. Azt sem dönthetjük el, két Ízben tettek-e kísérletet az összeesküvők, mint Sallustius állítja, vagy csak egyszer, mint a többiek mondják; valamint azt sem, hogy Catilina elhamarkodott jeladása (Sallustius), vagy Crassus elmaradása hiúsította-e meg (Svetonius). Nem bizonyos, mennyire hiteles Svetonius állítása a kijelölésekről (Crassus dictator, Caesar magister equitum), csak annyi bizonyos, hogy Crassus és Caesar voltak a vezetői, kik az optimatákra és Pompeiusra egyaránt csapást akartak ezzel mérni, a demokrata pártot hatalomra juttatni és a Pompeiussal vívandó harczhoz nyugaton katonai hatalmat teremteni. Nem fogadhatjuk el tehát egyszerűen Sallustius állítását. О valószinüleg jobban volt értesülve a dolog mibenlétéről, mint azt előadta. Művében mondja ugyan az első összeesküvés leírása előtt: „de qua quam verussiine potero dicam“, azonban a Caesar iránt való rokonszenv némileg tartózkodóvá tette. Hogy szerinte Catilina már elejétől fogva törekszik a consulságra, annak alapja az, mert az ő nézete szerint Catilina már régóta fejében forgatta a legfőbb egyeduralom tervével a polgárháború szándékát. Lépcsőül szolgált a hatalomra a consulság. 2) Mindazonáltal nála sem tűnik fel Catilina határozottan az összeesküvés fejének, hanem csak előkelő, és Autro- niussal teljesen egyenrangú résztvevőnek: 3) „Sed antea item coniuravere pauci contra rem publicam in quibus Catilina fuit.“ Tehát szorosan véve még Sallustus alapján sem egészen helyes az „első Catilina-féle összeesküvés“ elnevezés. Nézzük most, mit kell tudnunk Catilinának 66. évi pályázásáról. Sallustius Catilina első kísérletéről a 18. fejezetben beszél; szerinte Autronius és Sulla megválasztatott consulok elitéltetése után Catilina is pályázott, de ') Suet. Caes. 9. — a) Sail. 16, 5; 21, 3. — *) Sail. 18, 1.
