Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1895
12 — tia Pompeii formidulosa erat“, — másrészt mivel óhajtotta, hogy a veszélyes Piso távol legyen. Ezt elfogadhatjuk, ha a helyzetet kissé mérlegeljük: Pompeius az optimaták ellenére, de egyszersmind a demokrata párt vezetőinek akarata ellenére is ruháztatott fel eddig hallatlan hatalommal; katonai dictaturától lehetett félni, és azért minden módon ellene kellett dolgozni; ezen czél elérésére kedvezd eszköznek látszott Pisának Hispániába küldése, hogy ezt a hatalmas provinciát Pompeiustól elidegenítse és ott ellensúlyozó hatalmat teremtsen Pompeins ellen. Hogy Pompeius szintén maga ellen intézettnek tartotta e lépést, arról tanúskodik a Piso haláláról keringd ver sió, mely azt Pompeius embereinek tulajdonítja, s melyet Sallustius is valószínűbbnek tart a másiknál. Azt mondja ugyanis: ') „Nunquam Hispanos praeterea tale facinus fecisse, sed imperia saevia multa antea perpessos“ --- tehát nem tartja valószínűnek, hogy szigoráért a hispánok gyilkolták volna meg, mint azt a másik ver- sio mondja. Ezekből szükség-képen következik, hogy az összeesküvés Pompeius ellenes irányú volt. Csakis ezen feltevés mellett magyarázható meg az optimaták különben érthetetlen magatartása; az optimatáknak nem állott érdekükben üldözni azokat, a kik Pompeius ellenes hatalmat akartak teremteni, sőt inkább táinogatniok kellett őket. Hogy azonban a senatus az eléggé ismeretessé vált összeesküvéssel szemben tanúsított tétlenségét igazolja, szükséges volt egyszerűen eltagadni annak létezését; erre a legalkalmasabb módnak látszott, hogy Torquatus consul vállalja el Catilina védelmét a „de repetundis“ pörben, mely miatt Cicero igy korholta később Torquatust: 2) „In ipsa suspicione periculi sui advocationem hominis improbissimi sella curuli atque ornamentis et suis et consulatus honestavit.“ Ez alkalommal aztán kijelentette Torquatus consul, hogy ő hallott ugyan valamit az összeesküvésről, de előtte hihetetlen annak létezése. Az összeesküvés czélja — a hatalomnak jelöltjei számára való megszerzése mellett — az volt, hogy ellensúlyozó hatalmat teremtsen Pompeiusszal szemben. Yeze’) U. O. — 2) Cic. p. Sulla 29, 81.