Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1894

- 10 S ezen munkájában segítségnek vette azon papi társaságot, mely őt is a katholikus hitre téritette s férfikorra nevelte, mely a katholikus egyház védelmezésének s terjesztésének szánt munkásságában már akkortájt is halhatatlan érdemeket szerzett magának. A katholikus iskolaügy is neki köszöni föléledését; azon jezsuita intézetek, melyeket Gyöngyösön, Győrött, Homonnán, Nagyszombatban, Pozsonyban és Szathmárt alapít, vagy alapítani segit, erős várak, melyek nagy földön hódítanak a katholikus egyháznak, a tudománynak s műveltségnek. Pázmány érsek Kőszegnek is szánt jezsuita collegiumot ; terve a jezsuiták akaratán mult, kik szivesebben mentek akkortájt Győrbe.

1) Nem lett azonban hűtelen tervéhez, hanem, a mint kedvező alkalom kínálkozik, sietve ragadja meg azt s keresi kedves gondolatja megvalósításához az eszközöket. Mikor érzi, hogy élete alkonyodik, nagy sietve alapítja meg a nagyszombati egyetemet; s mikor 1635. nov. 13-án megnyitja azt nagy s fényes vendégsereg előtt, nem elégszik meg a nap örömével, hanem új alkotásokon tanácskozik. A király tudtával s megbízásából tanácskozik néhány főúrral azon, hogy lehetne az ősi hitet e hazán új jezsuita collegiumokkal erőre segíteni. Részt vettek a tanácsban az érseken kívül Esterházy nádor, Lippai püspök, Pálffy kamarai elnök s Lamormaine, a király gyóntatója. A mint Lamormaine előadta, hogy a királynak szándéka Kassán, Beszterczebányán s ha lehetne, a Dunántúl is jezsuita collegiumokkal s gymnasiumokkal segíteni a katholikus valláson, a tanács buzgón fog mindjárt a királyi kérdések megvitázásához, hol s mint lehetne e szándékot megtestesíteni. A tanács azzal végez, hogy az esztergomi érsekség túlságosan nagy területén kél új püspökséget, Kassán, Beszterczebányán, Sopronban ') Dallos gvöri püspöknek irja Pozsonyból lt>26. okt. 26-án : „Nem ludom en ha az páterek^ugyan ot akariak az Collegiumot, es nem ot ahol en Jauallom vala, Kőszegben. De ha ugyan Györöt akariak, en nem ellen/em, sem itnprobalom," Győri tört. s régészeti füzetek. 1, 168,