Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893

30 ticában ép úgy, mint a syntaxisban. Ismerjék jól a szavak nemeit. Szóval azt követelték, a mit nálunk a grammaticában és a syntaxisban követelnek. A helyesírásnál legfőbb szerepet játszik a nyelvhasználat, tehát az etymologiai helyesírást sürgetik ; de ott, a hol a nyelvhasználat még nem jutott megállapodásra, ott a phoneticai irás a helyes, azaz, hogy úgy kell irni a szavakat, a mint kiejtik. A szavak kiejtésében pedig igen jó megkülönböztetni a rövid és hosszú szótagokat, sok esetben épen az értellem miatt. ') Az eddig mondottak teszik a grammatica formális, alaki részét, melyet követ a materialis vagyis a tárgyi rész. 2 Äz olvasás.

2) Helyesen olvasui csakis olvasással lehet a gyermeket megtanítani : hol kell a lélekzetet fentartani, hol kell különböző hangnyomatékkal élni ; hol végződik a teljes értelem és hol kezdődik ismét új értelem, stb. De mindezekhez szükséges, hogy értse is. a mit olvas! Minthogy pedig az olvasmányok megválogatásában nemcsak azt kell nézni, mi formailag kifogástalan, hanem főleg, hogy mi egyszersmind tartalmilag is kifogástalan, azaz mi erkölcsös, és jó azért, helyes eljárás az olvasást Homeroson és Vergiliuson kezdeni. A tragicusok is lélektáplálók. A szerelmi elegiát el kell távolítani örökre. Horatius egyik-másik darabja sem való. A víg szinműirók pedig csak jól megválogatva olvastathatok. Különösen ajánlatosak a régi irók, a kiktől nyelvbeli tisztaságot is lehet tanulni. Azonban, hogy haszna is legyen az olvasásnak, kellő analysisnek, magyarázatnak, elemzésnek kell kisérnie. A tanítónak meg kell jegyeznie, mi idegenszerű a beszédben, mi ellenkezik a nyelvszokással; figyelmeztessen a szavak különböző értelmére, ezek szokatlanabb összeköttetéseire; méginkább a képek (tropusok) és alakzatok (figurák) magyarázására. Ezekhez járuljon a történetek elbeszélése, de ne tegye ezt túlságosan; elég előadni a közönségesen bevett vagy legalább hiteles Íróktól fölhozott eseteket. 1) Qu. I. 4.-7. — 2) Qu. I. 8.