Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893

31 3. Az első beszéd- és Írásgyakorlatok. Hogy még- jobban kiképezhesse magát a leendő szónok, szükséges, hogy a megfelelő gyakorlatokban is ügyességre tegyen szert. Tanulja meg Aesopus meséit szépen, tisztán, egyszerűen elmondani és ép ily egyszerűséggel le is irai ; gyakorolja a verseket kötetlen beszédben mondani el; előbb lehetőleg ugyanazon szavakkal, majd más szavakkal; fejezze ki szabadon a közmondásokban lévő szép eszméket, vagy rövidebben vagy szépen kifejtve, de úgy, hogy az értelem ne változzék. írjon sententiákat, szép gondolatokat, erkölcsi és történeti rajzokat. *) Természetesen ez fáradtságos munka, de megbecsülhetetlen. Az Írásbeli gyakorlatok fejlesztik ki legjobban a beszédben való ügyességet. Az ebben való nagy gyakorlottság eszközli, hogy lia készületlenül beszél is, beszéde helyes, szabályos, költőiesen szép lesz.'-) Sokkal több haszna van, mint lia valaki a szónoklásban gyakorolná csak magát pl. valami költemény vagy szónoki mű elszavalásával ; mert ez esetben nem tudna később sem megszabadulni az illető művek kifejezéseitől, míg az Írásbeli dolgozatoknál a maga lábán állva, maga magától szokik hozzá a szép, művészi előadáshoz. Nagyon hasznos gyakorlat a görögből latinra való fordítás is; természetesen szép, válogatott és mégis szokott kifejezésekkel kell történnie ;

4) s nagy hasznot nyújt annyiban is, hogy a görög szólás módokat, képeket és alakzatokat a latin nyelvnek s a római gondolkozásnak megfelelően kell fordítani.

5) A tantárgyakról eddig mondottak a szó szoros értelmében a leendő szónokra vonatkoznak. De nem csak ezekben, hanem egyéb tárgyakban is, mind a zenében, a földmérésben, a csillagászatban, a történelemben is jártasnak kell lenni a szónoknak, hogy beszédeiben ezeket is felhasználhassa vagy mint bizonyítékot vagy mint költői szépségeket. 1) Qu. I. 9. — 2) Cic. de or. I. 33. — 3) Cic. de or. I. 34.; Brut. 24. 4) Cic. de or. I. 24. — 5) Qu. X. 5. 2. -3.