Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1893

G Quintiliamis idézett művének főkép első 2 könyvében folgalkozik a nevelés- és oktatással, még pedig a bölcsőnél kezdi, mert mind mondja, lia a kicsiny dolgokat elli anyagóljuk, a nagyobbaknak sem lesz alkalmas talajuk.

1) 0 maga ugyan nem osztotta fel tárgyalását, de önkényt is 3 részre oszlik, u. m. nevelés a családban, a grammaticusnál s a rhetornál. E rendben fogjuk mi is tárgyalni a rómaiak nevelés és oktatás ügyét, Cicerót és Quintilianust egybe kapcsolva. eve es a csa aaba I. Nevelhető-e az ember? Már Cicero és Quintiliamis is foglalkoztak e kérdéssel s a tapasztalatra hivatkozva elismerték, hogy az ember nevelhető. S ép azért buzdítja Quintiliamis az atyákat, hogy gyermekeikről a lehető-legjobb reménynyel legyenek; mert nem felel meg a valóságnak, a tapasztalatnak az a panasz, hogy a lehető legkevesebb embernek van felfogó képessége; sőt ellenkezőleg. Hisz az ész az ember természetéhez hozzátartozik ; mint a madár a repülésre a ló a futásra, a vadak a kegyetlenkedésre születnek, ép úgy az ember eszének kiművelésére. ') S tán Cicero máskép vélekedik? Ő maga mondja, hogy az embert a természet nem mint anya, hanem mint mostoha hozza létre gyenge testtel, gyenge lélekkel; de mégis van benne bizonyos elrejtett isteni tűz, az ész, a tehetség tiize, mely a gyermeket később magasztos tettekre képesíti; 5) mert cselekvésre vagyunk teremtve, s a tudományosságra, okosságra, bátorságra alkalmas lelki tehetségeink vannak; ') „Ego cum nihil existimera arti oratoriae alienum, sine quo fieri ora'orem non posse fatei (1 m est, nee ad ullius rei summám, nisi praeced^ntibus inilrs, perveniri ; ad minora illa, sed qua? si neglegas non s't maioribus locus, demittere me non recusabo: nec aliter, quam si mihi tradatur educandus orator. studia eius formare ab infantia ineipian." formare Proem. 5. — 2) Qu. I. 1. 1. — 3) Cic. de rep. III. 1. fragm.