Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1892
38 magát. Nem kész ember, nincs is joga, hogy az önnállóság azon tudatával foglalja el a fölnőttek számára készített helyet, mint a nagykorú ember. 1) Arról a fonák helyzetről meg egyátalán nem is szólok, melybe az érettségi után dőzsölve mulató ifjúság juttatja magát. A kártya-játékról is kell néhány megjegyzést tennem. A fölnőttekre nézve sem egészséges időtöltés; ha szenvedély Ívé válik : idegölő', pénz- és időrabló részleges öngyilkosság. A kellemetlen idő, a kis körben mindig együttlevők más szórakozás nélkül való szükölködése néha mégis rákeríti a sort. Azon fölül éppen azokra szomorú következményű, a kik nem tudnak játszani, nem tudnak okosan játszani, mégis játszanak. Családi körben, hol a nyerészkedés is jobban ki van zárva, hol a játék is alkalmas eszköze a tanuló teljes kiismerésének, tölthet kevés időt a tanuló kártyajátékkal, megtanulhatja a társas játékokat. I)e ne üljön mellette sokáig, szóba se kerüljön, hogy valamely társánál e czélból összejövetelek legyenek. A concertekről. circusok- s egyéb mutatványos dolgokról ismételnem kellene, mit a színdarabokról már elmondottam.'*) Ne pazarolja idejét rájuk a tanuló, ha nem a javából valók, lia hiriik már előre nem ajánlja őket. így ha néha csalódik is, csalódása nem lesz gyakori. Szándékosan hagytam végére az olvasást, illetőleg olvasmányt, mint az említettektől különböző, a nevelésre, tanításra nézve nagyon fontos időtöltést. A tanuló ifjúság magánolvasmányai a tanítás, nevelés kiegészítői, mégis csak „cum grauo salis" nyúljon hozzájuk a tanuló, úgyszólván csak akkor, ha mást nem tehet. Az olvasmányok szellemi tekintetben igen gyümölcsöző eltöltése a szabad időnek; de egyrészt nem üdülés, hanem folytatása a tanuló munkájának, másrészt a test edzéséhez semmivel sem járul, sőt mértéket haladva a mennyiségben, válogatás nélkül a tartalomban, helyes utakon nein járva a mikéntben testre-lélekre egyaránt veszélyes következményű. ') Dr. Th. Hermann, i. m. 18. 1. *) 'J ptíy z- Annyiban merem egymás mellett említeni, a mennyiben mindegyik külső érzékünknek nyújt élvezetet, az első a fülnek, a többi a szemnek.