Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889

28 A 25-ik darab az ablativus causae-ra és pretii-re m-ujt példákat, amarra hármat,

1) erre pedig tizenkettőt; lehet te~ hát belőlök válogatni. Mi valamennyit lefordítottuk, mivel nagyon könnyűek voltak. — Az egyik mondatra nézve megjegyzem, hogy benne a „tétlenséggel" szót „tétlenségtől"-re javítanám. A syntaxisban az abl. pretii a gen. pretii után könnyű volt, s hogy a úignns-t is mindjárt összefoglaltuk vele, természetes dolog. — Az okhatározás §-ánál a magyar kifejezéseket a „nál-nél fogva" kitétellel szaporítottuk. — A causa c. gen.-nak e helyütt való felhozása nagyon elősegítette az abl. causae felfogását és magyarázatát. — A nitor-t és társait azonban csak nehezen tudtuk az okhatározó fogalmával összeegyeztetni; azért ezeknek talán máshol volna a helyök. — Az abl. causae egyik, kereszttel ellátott jegyzetéből a kedvelt laborare-t mégis fölvettük, a harmadik pontot pedig az eszközhatározó a) pontjával foglaltuk össze a „copia" és „inopia" fogalma alatt. — Csak azt kívánnám még, hogy könyvünk az okhatározásra szolgáló praepositiókat mind felhozná. Ezzel elvégeztük az ablativusnak első cyclusát. A határozók nagyrészt csak igékhez járulnak, miként a latin „ad-verbium" és a megszokott magyar „ige-határozó" szavak is jelzik. Láttam tehát, hogy Schultz-Dávid itt már nem alkalmazhatta az igeszók és névszók szerint megoszló ú. n. vonzatokat,

2) mint a genetivus- és dativus-nál, haneiu csupán az „ige-határozók" halmazát kellett felsorolnia saját gondolkodásmenete szerint. Csakhogy minő az a fonal, melyet a határozók elszámlálásában követett, azt nem mondja meg. Bartalnak értem a tárgyalásmenetét, de az övét nem birtfam felfogni. Pirchalának felosztása is alapos: igazi „ablativus"-ra (= unde? kérdésre megfelelő határozók), instrumentális, és locativusra. Bartal is összefoglalja mondattanának mindjárt elején Az elsó mondatbeli ablativus szenvedő ige mellett szokásos okhatározó 5 ellenben az ,,ezért" szót nem vettük oly okhatározó számba, melyet külön kellene az abl. causae osztályában fölemlíteni. ,

J) Az elnevezés jogosultságát vitatja Veress az Egyet. Pliil. Közi. 1888. évf. (792. lap.) Simonyinak ,,A magyar határozók" czimíi müve bírálatában, a mint hogy maga Simonyi is elfogadja az elnevezést. (4ő. I.)