Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889

29 a latin casusoknak mondatbeli használatát, bár később nem ezt a menetet követi; miként a görög nyelvtanok irói is (Maywald, Hintner, Szamosi stb.) elmondják a görög esetekben föllelhető jelentéseket. Schultz-Dávidnál azonban nem tudtam rátalálni arra a biztosító fonalra, mely az abl.-fajok egyes csoportjain végig húzódik ; pedig ennek föltüntetését hasznosnak tartom. Mindazonáltal az eddigi öt §-ra gyanítani mertem, hogy talán az eredethatározók rovata alá volnának sorozhatok. Ismerem ugyanis egyeseknek azt az állítását, mely szerint az eszközhatározóknak helye az eredethatározók osztályában van; minthogy olyasmit jelölnek, a mi által, vagy a minek segítségével valami létrejön v. történik, — s így az eszköz egyik neme a létrehozó oknak. Ide tartoznak aztán az „egy forinton" vagy „forintért vette" stb. ár v. becs kifejezései is, mint afféle eszközhatározók. Mivel pedig az ok és eredet egybevaló fogalmak és határozók, — íme tehát ezt gondolnám Schultz-Dávid osztályozása alapjának. A többi ablativus-fajnál is csupa találgatás az egész, a mit ki tudtam belőlök következtetni, azaz hogy rájok mertem fogni. — Még pedig : Az abl. módi tárgyalása után fölvettem, hogy az abl. qualitatis limitationis és comparationis, sőt az abl. mensurae is azt a szempontot fejezik ki, a mely alatt, v. a mely szerint v. a melyhez képest, a melyhez viszonyítva, ilyen vagy oldván, pl. jó vagy rossz, fehér v. fekete, — jobb v. rosszabb, fehérebb v. feketébb valaki vagy valami. — Az opus est mellett álló ablativus a „copia" és inopia" fogalma alá is szorozható ugyan ') ; de jobbnak kínálkozott az előbbi szempont alatt felsorolt §-okkal való egybefoglalásra utor és társaival egyetemben. — Az abl. separationis-ban az „unde" jelentése, vagyis az igazi, régenten ú. n. „távolító" jelentés világos volt. Végül a locativus és temporalis (ubi ? — quando?) jelentés egyneműségét egy kis imaginatio, átvitel alapján szintén értettük. Ily módon tehát könyvünk sorrend•) Bartal-Malmosi az eredethatározok közé sorolja (129. Pirchala pedig iiistrumciitalis-nak mondja. ("38. §.)