Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889

II. Két havi tanításom vázlata. T~>ár elődöm a genetivus obiectivusszal összekötött, ú. n. adiectiva relativa-nál hagyta félbe tanítását, természetszerűleg vissza kellett nyúlnom a gen.-t tárgyaló megelőző néhány fejezetbe is, a melyeket egész a 212-ik §-ig ölel föl az „Attilius Regulus becsületessége" czimü olvasmány. A genetivusnak, mint a magyar birtokos jelző helyettesének, fogalmát adva, az alanyi és tárgyi genetivusokat tanultuk röviden úgy, hogy egész mondattá szélesítettünk ki minden ily genetivust. — Hogy a birtokos és szeméi-névmás genetivusai milyen szerepnek, az első osztály anyagára való utalással mindjárt világos lőn az ifjak előtt. — A genetivusnak, a mag}

rar összetett szók fordítására való hasznosságát pár példán mutattam be, mert Dávid itt nem említi meg.

1) Fordítás közben

2) győződtem meg róla, hogy a genet. explicativust is meg lehet egy-két példán mutatni. — A genet. qualitatis és quantitatis egybefoglalása igen üdvösnek bizonyult, a partitivus használata pedig csak néhány szót kivánt ; minthogy már az első osztályban (a névmásoknál, fokozásnál, számneveknél) előfordult. Megjegyzem, hogy az eo, huc arrogantiae-féle kifejezés fordítás közben

3) pótlandó volt, bár ') Később megemlíti az ablativus után. 2) V. ö 25 (Ib., II. mondat; 20 gyak., 3 sorban. 3) 19 gy*k Í2. mondat, és 20. gyak.