Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1889

15 kívánták, s csak örömmel iidvözlhetjük azt az irányt, mely a nyelvtan mélyebb tanítását a felsőbb osztályokba szánja. Ennélfogva teljesen elég, ha az alsóbb osztályokban a nyelv­beli készség elsajátítását tüzzük ki tanításunk feladatául ; ezen az uton aztán bizonyos, hogy megfelelünk a „Non scholae, sed vitae discimus" elvének. — Van tudomásom gyninasium­ról, melynek második osztályában az év legnagyobb 1 észében csupán olvasnak, fordítanak s a fordítás közben előfordult igéket nyelvtani kézikönyvük alapján hetenkint összeszede­getik '), és szerencsésnek mondtam azt a tanítót, kinek ebbeli törekvését és munkáját nem akadályozták meg a nyelvtan szabályainak mondolásaért lelkesedő tanügyvezetők. —- Csak nem kell persze az olvastatásban olyan könnyed dolgot látni ; mert hisz' a szó nemesb értelmében vett olvastatás egyike a legnehezebb dolgoknak, a melyek a tanító részéről teljes odaadást, a leghathatósb figyelmet, sok jegyezgetést, pontos áttekintést és kiváló türelmet kívánnak. Azért sürgetik utasításaink is 2) oly igen az olvasmányokon alapuló tanítást, minthogy a teljes odaadással és szorgalommal folytatott ol­vasva-tanulás a lehető legbiztosabb eszköz valamely nyelv el­sajátítására. És lia a tanító valamely olvasmányt minden oldalról feldolgozott, csak akkor látja a maga egész valósá­gában tanítványai felfogásának fokonkint való nagyobb és nagyobb világosságát. Ilyképen a tanulók füle lassan­kint mind jobbau hozzászokik az idegen szavak hang­zásához 5), nyelvök igen hamar megoldódik, eszök csakhamar belegvakorlódik a latinos észjárásba, s ez a megszokás, ez a folytonos forrás-látogatás, ez az egyiitt-élés az illető nyelv ') K czélra nagyon alkalmas Dávidnak újabb kiadásában az igék abc­ès lajstroma (117.— Î21. II.) 2) V. ö. 41., 72- s.b. II. A laiin szavak kipjtése tekintetében úgyis sokat megengedünk ma­gunknak. Iliaba sürgetik utasításaink (56. lap.) a mértéket és hangsúlyt te­kintetbe vevő olvasást; hiába kutatták fel és állapították meg a helyes latin kiejtés elveit és szabalyait egyes nagy tudósok, kiknek műveire Peez Vilmos az Egyet. Philol. Közlönyben annak idején fel is hívta a megérdemlett figyel­met ; hiába Táradnak az olvasókönyvek szerkesztői is a hangmennyiség felra­kásával: mind hiába! Nekünk jobban esik a saját nemzeti, pedig csaknem tel­jesen németes kiejtésünk; inig a görögben meg épen a Kenchlin lele kiejtés­től irtózunk.

Next

/
Thumbnails
Contents