Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1885

II. érdemét bírálni megkisérelnők ; egyedül arra szorítkozunk, hogy helybeli példányunkat leirjuk, és azon férfiakról adunk némi ismertetést, kik e tiszteletreméltó munkával közvetlen összeköttetésben állanak. Ilyenek Thuróczy, mint a krónika szerzője, melyhöz a Siralmas Ének, bár az ő tudtán kivül, függesztve van,

3) továbbá Bogeriusz, és némileg az érdemes kiadó Feger. * * Ősnyomtatványunk negyedrétü, góth betűkkel diszcsen kiállított mű, 169 számozatlan levélen, a szöveg közé nyomott 56 fa metszetű, részént kir ályokat, részént csatákat átrázoló képekkel 4) A levelek ternio jelzései a —y.v-ig terjednek; ezekből az i-vel jelölt 10 leveles, az y-nal jelölt pedig csak 9 leveles, az a-g, k-o, q-t és x jpgyüek 8 levelesek, a li és p jegyűek 6 levelesek, a v ternio pedig csak 2 leveles 5) A szöveg egész hasábon foly, s nyilatkoznunk, Mátyás Flóriánnak a »Históriáé hungaricae fontes domestici« IV. kötetében megjelent Rogeriusz-féle kiadását oly gondatlannak, annyira hibásnak találtuk, hogy csak rémüléssel gondolhatunk a többiekre. Sem célunk nem engedi, sem időnk nincs reá, hogy e meggyőződésünket itt okadatoljuk is, de készek vagyunk, felszólításra, szavunkért bármikor felelni is. 3) 1. Toldy és Hellebrant id. cikkeit; de különösen Bunyitay V. »A váradi püspökség története« I. k. 316—7 lapokat, hol ezt olvassuk : »Alig kételkedhetünk benne, hogy ő Pruisz János (vár. püspök 1476— 1490.) volt a magyar történeteknek ama — Toldy szerént — ismeretlen tudós barátja, ki Thuróczy magyar krónikáját utánnyomatá, megtoldva a legújabb történetekkel és Rogerius siralmas énekével. A váradi kanonok hires énekét hol lehetett volna biztosabban feltalálni, mint Váradon ? s ki ismerhette jobban, mint a váradi püspök ? — A könyv 1488. március 20-án már megjelent, s a t. . . .« Ez a brünni kiadásra vonatkozik. 4) 10 levél az eredeti helyére jól beillesztett Írással van pótolva még a 17-ik század elejéről, ugyanazon kézzel, melytől e följegyzés is származni látszik: »lectum, relectum, 1607«. Természetes tehát, hogy az e lapokra esett képek hiányzanak. 5) V. ö. mindezt Hellebrant id VI. cikkével ; nem tudom a különbség hogyan eredhetett, mivel a mi példányunk v terniója első lapján van a »Maximo cultu veneranda« kezdetű versezet második fele, és az utolsó szakasz eleje; a második lapon ennek folytatása, a harmadikon