Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1879
ezen terület azon pont, hol a legkülönbözőbb népfajoknak kellett találkozniok vándorlásaik alkalmával. Az éjszakról elóre nyomulók a dél csábitó tájaira húzódtak, a déli csúcsokon lakók pedig éjszak felé terjeszkedtek ; keletről és nyugatról a tenger utjai nyitva volíak. Ligurok és Sikulok, Umbrok és Pelasgok, Oskok és Sabinok, Gallok és Tyrrhenek és számos más név jelöli az elvált vagy rokon törzseket, melyek egymással harczoltak vagy egymással rokonságba keveredtek. Olaszország, mely fekvésénél fogva a földközi tenger hullámaiba vándorcsizmaként nyúlik, a legrégibb időtől íogva a népvándorlások szinhelye volt és központja Latium magában fogadá a legkülönbözőbb alkatrészeket. Ez okból találhatók a régi Latium nyelvében is a legkülönbözőbb alkatrészek ; azért akarták a nyelvbuvárok ezen nyelvet, a szomszéd görögöt nem is emlitve, közvetlen érintkezésbe hozni a kelta, germán, sőt a héberhez is, mintha már alapjában gyökerezett volna azon magasztos hivatása, melylyel az ókor nemzeteit felkarolta és melyet későbben oly gyümölcsözőleg érvényesített. Ezen nyelvet mindenekelőtt a görög elem hatotta át, ugy annyira, hogy már a régiek is főalkatrészeit közvetlenül a görögből származtatják és minden egyebet, mi a néptörzsek hullámzásából keletkezett, „nem görög" vagy „barbar" névvel jelöltek. Ezen feltevések és kutatások természetesen kevés és bizonytalan támpontot nyújtanak annál kevésbbé a iror-viszonyokra nézve, melyekben a különböző néptörzsek a Tiber partján hullámzottak, még ezen tömkelegből a latinok törzse mint vegyült, de egységes nyelvvel biró néptörzs kibontakozott. Ha Yergiliust követjük, tudjuk, hogy Aeneas nem sokára a trójai háború után — tíhátKr. e. 12. században — Latinust mint Latium királyát találja, kire négy szazadon át Romulusig a latin királyok sora következik. Ha ezen latin uralom alapitása azon időre esik, midőn keleten Isten választott népe a királyság fényét kifejté és Dávid trónját megalapította : akkor Róma városának, a világ uralom kijelölt központjának alapitása is azon időbe esik, midőn Isten választott népe prófétáinak intő szózata daczára gyors hanyatlásnak indult és assyriai fogsága által fenyegető Ítélettel sújtatott. Róma, a csekély városka, a kalandorok menhelye, nagygyá növekszik, Latium fővárosává lesz, mélyen gyö-