Szent Benedek-rendi katolikus gimnázium, Kőszeg, 1878

— 20 — csétlenség okának tartanak, a kilépő ökör lábával megérinti. Vannak napok, midőn száz meg száz gyermek lesz a babona áldozatává. Ujabb időben a hovák királynéja erélyes intézkedéseket tett, hogy a neki alávetett népek közt a családi életen rágódó eme férgeket kiirtsa. A felnőtt családtagok s rokonok egymás iránt meglehetős szeretetet és ragaszkodást tanúsítanak, melyről tanúskodik azon igazi s mély szomorúság, a mit rokonaik halálakor tanúsítanak. Bizonyos tekintetben a családhoz tartoznak a rabszolgák is, kik általában jó s oly bánásmódban részesülnek, mintha csakugyan a családnak tagjai volnának. A háznak öreg rabszolgái „atyám" s rabszolganői „anyám" néven szólittatnak, a fiatalabbak pedig „öcsém" vagy „barátom" néven. Ritkán fordul elő, hogy a rabszolga rosz bánásmódban részesül, általában jobb dolguk van. mint a szegény szabadoknak, sőt a rabszolgának az ő értéke miatt, gyakran még a megérdemlett halál-büntetést is elengedik. A rabszolgákat el szabad ugyan adni, de mégis igen ritkán fordul elő, hogy a rabszolga urat cserél; legfölebb büntetésből választják el a szülőket gyermekeiktől s a házastársakat egymástól. E szelid bánásmódnak oka jó részben abban van, hogy egy rnadagaskari alattvaló sincs biztosítva, ha még oly előkelő is, hogy nem fog rabszolgaságba sülyedui. Megtörténik, hogy előkelő családokat adnak el rabszolgákul, azért mert a család valamelyik tagja bármi okból elitéltetett. 1856. nov. 10 én négy előkelő udvaroncznak kellett volna jelen lenni bizonyos temetésen, azonban valami okból hiányoztak, büntetésül nem csak őket és családjaikat, adták el rabszolgákul, hanem az ugyanazon ranguakat mind, összesen 126-ot. Továbbá bizonyos faluban elloptak egy ökröt, büntetésül mindazokat, a kik az ökörből ettek, ha még csak nem is gyanították, hogy az lopott, rabszolgáiul 1 adták el. Valamint a rabszolgák iránt, ép ugy az idegenek